🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Balló
következő 🡲

Balló Ede (Liptószentmiklós, Liptó vm., 1859. dec. 17.–Bp., 1936. szept. 30.): festő. – 1877–: a Mintarajzisk. →Székely Bertalan (1835–1910) tanítványa. 1881–: Bécsben katonáskodott, ekkor a képzőműv. akad. Ch. Griepenkerl oszt-ában, 1882–85: a müncheni akad. O. Scheitz, 1883–84: Bpen Benczur Gyula (1844–1920) mesterisk. képezte tovább magát. – 1884–1901: Bpen a lipótvárosi Áll. Főreálisk. rajz és mértani rajz tanára; a nyári szünidőket rendszeresen Párizsban töltötte, ahol a Julian Akad. aktfestészetben képeztette magát. Ismerte a régi festési technikákat, 1891: Madridban Velázquez, Frans Hals, Van Eyck és S. Ruysdael mesterműveiről készített másolatai tették híressé, majd Rómában is dolgozott. – 1894–1923: nyugdíjazásáig a Mintarajzisk. és Rajztanárképző/1908–: a Képzőműv. Főisk. tanára. 100 db-ból álló másolatgyűjtem-éből 1908: kiállítást rendezett Bpen; 1932: a képeket a Szépműv. Múz-nak adományozta. – Kora egyik legkeresettebb arcképfestője, Salamon Ferenc (1825–1892) tört-író; 1892: →Apponyi Albert; Szoldatits Ferenc (1820–1916) festő; Than Mór (1828–1899) festő; 1896: Lechner Ödön (1845–1914) építész; 1897: Morelli Gusztáv (1848–1909) fametsző; 1898: Tisza Kálmán (1830–1902) min. eln.; Lotz Károly (1833–1904) festő; 1901: Szilágyi Dezső (1840–1901) min.eln.; 1903: Telepy Károly (1828–1906) festő, 1908: Hutyra Ferenc (1860–1934) állatorvos; 1914: Szalay Imre br. (1846–1917) múzeumig.; 1928: Petrovics Elek (1873–1945) műv.történész; 1929: Hutyra Ferenc (1860–1934) felsőházi tag, stb. arcképeinek többsége hivatali termekbe került (néhány a M. Nemz. Galériában). Vagyonából 1917: fiatal festőket támogató alapítványt létesített. A Szinyei Merse Társ. tb. tagja, 1929: a M. Arcképfestők Társ. eln. – 1893: római nemzetk. kiáll. aranyérmét; 1895: az Orsz. Kiáll. bronzérmét; 1896: a Millenniumi Kiáll. nagy érmét, 1897: állami kis aranyérmet; 1900: a párizsi világkiáll. 3. érmét nyerte; 1930: megkapta a Corvin koszorút. Sírja a Kerepesi temetőben, síremléke Pásztor János (1881–1945) szobrász alkotása. – 1883–: szerepelt az Orsz. M. Képzőműv. Társ. kiáll-ain. – Egyéni kiáll. 1914., 1928/29 és 1938: emlékkiáll. (Szépműv. Múz.); 2004: a Képzőműv. Egy. Barcsay-termében másolataiból rendeztek kiállítást. – M: Az olajfestés mestersége. Bp., 1917. (új kiad. ném-ül Leipzig, 1935) – Naplója és levelei az MTA Műv.tört. Kutatóint. 1952. é. anyagában 88

Felsmann 1885:34. – Vajda 1900:283. – Vas. Újs. 1908:911. (Velasquez másolatok. ~ kiláll. a Nemz. Szalonban) – Képzőműv. 1928:8. (Gy. N: ~), 1932:202. Gy.: 4 kollektív kiáll. – A Műgyűjtő 1929:16. (N. P. ~) – Napkelet 1929:72. (Farkas Zoltán: ~ másolatai); 1930:407. (Genthon István: ~); 1937:778. (Dömötör István: ~ emlékkiáll.) – Fórum 1932:312. (Gwerk Ödön: ~ kiáll. ) – M. Iparműv. 1936:192. (~) – M. Műv. 1936:382. (~); 1937:96. (Lyka Károly: Emlékezés ~ről, Magyar-Mannheimer Gusztávról és Tornyai Jánosról) – Művészet 1936:70. (K. S. In memoriam ~); 1940. (~ alapítványi ösztöndíja) – Rev. de Hongr. 1936:550. (Ybl Ervin: ~) – Képzőműv. Főisk. évkve 1936/37:9. (Ferenczy József. ~) – Ki kicsoda? 1937:40. – Rajzokt. 1937:14. (Kubinyi Bertalan: ~ 1859–1936) – Balló Edéné: ~ emlékezete. Bp., 1938. – Csánky Dénes: ~. Bp., 1938. – Bíró 1955:591. – MÉL I: (Arck.) – Műv. lex. 1981. I: – Seregélyi 1988:36. – Révai új 1998. II: – ÚMÉL 2001. I:335.