Magyar Katolikus Lexikon > B > Bakonybél


Bakonybél, Veszprém m.: 1. bencés apátság. A legenda szerint Szt István kir. Günter remete szerz. tanácsára alapított itt a bencéseknek monostort. Védősztjének, Szt Móricnak megválasztását is nyilván Günter sugallta, mert az ő megtérése az altaichi Szt Móric-apátságban történt. Günter a Bajor-erdő cseh oldalán 1019 k. alapított remeteségéből gyakran felkereste István kir-t, aki rá bízta az alamizsnaosztást. ~t vsz. azért kedvelte meg Günter, mert feltehetően ott volt a kir. egyik udvarhelye. Az apátság 1037-re keltezett alapítólevele 1240 előtti hamisítvány, de hitelesnek tekinthető Szerafimnak, Szt László kp-jának, a későbbi esztergomi érs-nek okl-be foglalt, 1086-ra tehető birtokösszeírása (Beli). Az alapításkor kapta az apátság a közeli Koppány falut, Győr vm. déli szélén Kajárt, Ponyvádot, Árpást, Ketellakát, halászóhelyet a Dráván és a Tiszán, Gizella királynétól két erdélyi falut, a Makra hegyen (Arad vm.) 8 szőlőt vincellérekkel, a veszprémi sziklák alatt egy malmot. András, Béla, Géza és László kir-ok tovább gyarapították birtokait. Szt Gellért hét évig a monostor közelében élte remeteéletét, mígnem 1030-ban a kir. a csanádi ppség élére küldte. ~ alapítása így 1020 és 30 között történhetett. Az említett 11. sz. végi összeírás többek között 13 miseruhát, 8 kelyhet, 83 kv-et (közelebbi megnevezés nélkül) említ az apátság értékei között. 1230: a p. a Sztszék oltalmába vette. 1280 k. leégett, a tűz okl-eiben és más ingóságaiban is nagy kárt tett. Kezdetben népes apátság lehetett, de a 14. sz-tól a legkisebbek közé tartozott, hiteleshellyé sem válhatott, bár a kir. apátságok közé számították. 1504: apátja, Mihály egyedül élt a monostorban, II. Ulászló 8 szerz. tartására kötelezte, majd 1516: Pannonhalmára ruházta a kegyuraságot. A kk-ban falu nem alakult ki az apátság körül. 1534-39: a monostort erődítménnyé alakították. Középkori okl-ei jórészt megmaradtak Pannonhalmán, régi épületéből csupán néhány kő ismeretes. 1548-tól ~ jövedelmét Pannonhalma várának építésére rendelték. 1696 k. a pannonhalmi főapát által kinevezett ~i apát, Göncz Celesztin a rombadőlt monostor környezetét megtisztította, 1700: kétszintes faházat építtetett. 1713: tót, m., később ném. földműveseket telepítettek. 1750: új ktor, 1754: új tp. épült Szt Mór tiszt. A Szűz Mária mellékoltár képét 1759: Ignác pápai festő, a Szt Benedeket 1759: Stern János festette festette. Az oldalfalon Dorfmeister István Hazatérés Egyiptomból (1779) képe. - 1753: 5 szerz. és 5 növendék kezdte újra imádkozni a zsolozsmát. 1786: 9 szerz. lakta. 1787: II.József(ur. 1780-90) föloszlatta, 1802: I. Ferenc (ur. 1806-35) visszaállította. 1809-1848: itt tanult a pannonhalmi növ-ek egy része. - 2. esperesség a pannonhalmi egyhm-ben. Plébániái 1985: Bakonypéterd, Bársonyos, Lázi, Nyalka, Tárkány, Veszprémvarsány. - 3. plébánia. 1723: alapították. 1950-89: a győri egyhm-hez tartozott. Kegyura 1880: a bakonybéli apátság. Tp-a az egykori apátsági tp., harangjait 90 és 56 cm átm 1932: Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. Org-ját (1/12 m/r) 1822: Wilde József építette. - Plébánosai bencések: 1817: Pénzes Zsigmond, 1819: Nyuli Vilmos, 1827: Mészáros Domonkos, 1829: Kollár Ámánd, 1830: Szárnyai Zoerard, 1833: Polák Sándor, 1835: Vaszari Egyed, 1840: Kollár Henrik, 1844: Barbély Asztrik, 1846: Sinkó Bertalan, 1855: Kollár Henrik, 1857: Kovács Béda, 1860: Alsóki Gellért, 1864: Penner Román, 1866: Nyulassy Antal, 1877: Ferenci Béla, 1879: Schedl Henrik, 1883: Schulz Vendel, 1885: Beck Julián, 1887: Mesterházi Imre, 1894: Novák Ödön, 1896: Tomásits Odó, 1905: Kemény Fülöp, 1907: Tóth Ince, 1911: Tomásits Odó, 1916: Újlaki János, 1918: Mátrai Guidó, 1919: Hermann Ipoly, 1923: Gosztonyi Nándor, 1924: Kiss Szerafin, 1935: Kardos Benő, 1937: Jánosi Gyula, 1939: Czuczor Menyhért, 1941: Nemcsik Valter, 1942: Becse Gaszton, 1946: Palásti János Özséb, 1973: Koller Rezső Keve. - Lakói 1840: 1096 r.k., 3 ref., 8 izr., össz. 1107; 1910: 1304 r.k., 2 ev., 4 ref., 13 izr., össz. 1323; 1940: 1530 r.k., 11 ev., 6 ref., 7 izr., össz. 1554; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 11 ffit, 3 nőt; 1948: 1600 r.k. (5 tanerős r.k. ált. isk-ban 248 tanuló); 1983: 1400 r.k., össz. 1500; 1990: össz. 1631. - 4. búcsújáró hely Szűz Mária, Szt Mór és Szt Gellért tiszt. A helyreállított bencés ktor 1769: búcsúengedélyt kapott Szt Gellért tiszt. A kk-ig visszanyúló hagyomány megőrizte, s a környék 18. sz: telepített ném. népe átvette Szt Gellért remetéskedése színhelyének tiszt-t. Gellért ui. a mai falu közelében egy barlangban lakott társaival. Vizük nem volt, ezért kézzel kutat kapartak, melyet forrás táplál. Egy jámbor hagyomány szerint az apátsági tp-ból éjszakánként angyalok járnak ide. Szt Gellértet a szegények és elesettek, s mert füvekkel gyógyított, a betegek pártfogójaként tisztelik. Búcsúi: Nagyboldogassz., Kisboldogassz., Szt Gellért ünnepe (IX. 24.). A kpnánál májusi ájtatosságot is tartanak, a sztkutat és a fölötte lévő Kálváriát a falubeliek gondozzák. A forrás vizét szem és lábbetegségekre mondják jónak. H.F.-B.G.-Koller Rezső Keve

Jerney 85. - Pallas II:498. - Sörös Pongrác: Nullius ter. volt-e a ~i apátság? Esztergom, 1900. -: A ~i apátság tört. 1-2. köt. Bp., 1903. - Erdélyi László: A ~i apátság árpádkori okl-ei. Uo., 1903. - Szely Lajos: Az 1171. évi ~i összeírás és I. András győri ppsége. Győr, 1914. - A ~i apátság. Összeáll. Kiss Szerafin. Pápa, 1925. - Jánosi 1939. - Bodor 1944:27. - MEN:270. - Garas 1955:158. - Ila-Kovacsics 1964:105. - Vajkai Aurél: ~. Veszprém, 1970. - MJ - Patay 1982. - Schem. Jaur. 1985:118.