🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Béna Hermann
következő 🡲

Béna Hermann, Hermannus Contractus, OSB (Saulgau, Svábország, 1013. júl. 18.-Reichenau, 1054. szept. 24.): író, zenetudós, történész. - 1020: a reichenaui ktor diákja lett. Bénasága nem akadályozta abban, hogy költővé s a tört., mat., csillagászat és zene tudósává váljon. 1043: tette fogadalmát. Fő műve, a Chronicon az első kk. világtört. Krisztus születésétől 1054-ig évkv-szerűen tárgyalja anyagát. Jelentős zenei műve az Opuscula Musica, melyben betűs kottaírást is közölt, de találmányát →Arezzói Guido kottaírása háttérbe szorította. A csillagászattal foglalkozó munkái: De mensura astrolabii, De utilitate astrolabii, De divisione, De mense lunari, De conflictu rhythmimachiae, De computo. Verses munkái közül a De eclipsibus és a Carmen de octo vitiis principalibus tanköltemény. Több sequentiát írt; ~nak tulajdonítják az →Alma Redemptoris Mater és a →Salve Regina antifónákat. No. egyes ter-ein szt-ként tiszt. **

LThK V:250. - Brockhaus II:166.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.