Magyar Katolikus Lexikon > B > Békés


Békés, Békés m.: 1. Vára már Szt István idejében ispánsági székhely volt. A tatárdúlás (1241-42) idején elpusztult. 1469 e. a Maróthy család várkastélyt épített. 1566: a törökök elfoglalták, s helyén négyszög alaprajzú, vizesárokkal körülvett palánkvárat építettek. 1595: Miksa főhg. seregének közeledtére a törökök felgyújtották és elhagyták. Nyomtalanul pusztult el. - 2. plébánia a szeged-csanádi egyhm. gyulai esp. ker-ében. 1213: Bekes. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. A török után 1778: alapították újra. Mai barokk Szentháromság tp-át 1795: építették. Harangjait 1928: 108, 68 és 54 cm átm. Walser Ferenc öntötte. Org-ját (1/9 m/r) 1904: Országh Antal építette. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m., szl., ném.; 1940: m., szl., ném., rum. Kegyura 1880: Wenckheim Christina grnő. - Filiái 1984: Kamut, Murony, Tarhos, 1997: Körösújfalu, Okány is. - Oldallagosan ellátja 1993-tól Bélmegyer és Vésztő pléb-kat. - Plébánosai: 1783: Jánossy József, 1796: Némethy András, 1810: Grócz János, 1819: Vizsnyei István, 1823: Csomák Emánuel, 1829: Káló Antal, 1837: Richter Mihály, 1870:Kny Antal, 1910: Barabás György, 1956: Hanzély Lajos, 1988: Fülöp Menyhért, 1996: Nagy József. - Lakói 1840: 1305 r.k., 3 g.k., 435 g.kel. (a barokk stílusú román tp. 1793: épült), 18 ev., 16.872 ref., 42 izr., össz. 18.675; 1910: 3314 r.k., 45 g.k., 451 g.kel., 1196 ev., 21.193 ref., 7 unit., 444 izr., 225 egyéb vall., össz. 26.875; 1940: 4476 r.k., 34 g.k., 288 g.kel., 1448 ev., 22.322 ref., 228 izr., 487 egyéb vall., össz. 29.283; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 9 ffit, 4 nőt; 1948: 4757 r.k., össz. 29.797 (4 tanerős r.k. ált. isk-ban 169 tanuló); 1983: 4180 r.k., össz. 22.252; 1990: össz. 22.338. Nagy József-Bá.B.

1. Csorba 1978:30. - Kiss 1984:64. - 2. Bunyitay 1884. III:485. - Gerecze 1906. II:201. - Schem. Mv. 1933:38. - MJ - MEN:208. - Patay 1982. - Sasvári 2002:79.

Békés Gellért József, OSB (Bp., 1915. jan. 3.-Au., 1999. júl. 29.): hittudós, szerkesztő. - A bpi bencés gimn-ban tanult, 1932. VIII. 6: lépett a r-be. A teol-t a róm. Szt Anzelm egy-en végezte. 1936. IX. 2: ünn. fog-at tett, 1938. IX. 11: pappá szent. 1940: teol-ból drált. 1940-45: Pannonhalmán gimn. és teol. tanár, 1945-46: főapáti titkár. 1946 őszétől Rómában a Szt Anzelm egy-en a dogmatika, majd az egyhtan tanára, az ökumenikus tanszék vez-je. 1946-66: r. prokurátor, 1957 óta a M. Kongr. elnökének vik-a. 1979-83: a Szt Anzelm Koll. perjele is. 1990: hazatért, a pannonhalmi ter. apátság ált. helynöke. Tanított a rendi Szt Gellért, a bp-i Sophia és apiar. hittud főisk-n. - 1951: Dallos Patrikkal elkészítette az ÚSz új m. ford-át. Az 1950-es években átvette a →Katolikus Szemle szerk-ét Rómában. Szövegével énekeljük az →Éneklő Egyház 277. énekét (Szt Benedek himnusza). Teol. tanulm-ait a bpi Teológia és Vigilia ill. ol-ul a róm. Studia Anselmiana c. sorozat közli. - M: De continua oratione Clementis Alexandrini doctrina. Róma, 1942. - Sorsom az Isten. Versek. Uo., 1968. - Istenkeresés. Új utak a mai teol-ban. Uo., 1974. - Krisztusi örömhír, evangéliumi boldogság. Bp., 1983. - Eucharistia e Chiesa. Ricerca dell'unita nel dialogo ecumenico. Róma, 1985. P.B.

Kat. Szle 1969:95. (Várady Imre: A lélek hangja) - Vigilia 1980:606. (Hegyi Béla: Távolsági beszélgetések. B. G.) - PN 1987:252. (1539.)

Nincs benn a köt-ben

Békés Géza (Varannó, Zemplén vm., 1917. máj. 26.-): g.k. pap, író, KALOT-titkár, gyémántdiplomás pedagógus. - Apja áll. tanítóként 1919: nem akart hűségesküt tenni Cs-nak, ezért Sárospatakra költözött, s 22 évig egy tanyán. 1939-: Nagybányán tanított. 7 gyermeke közül ~ a 4. volt. Nagyon jól tanult, a 6. el. és a sárospataki gimn. 4. o. után a ref. tanítóképzőbe ment, ahol 19371: okl-et kapott. Egerben r.k., Nyíregyházán 1937: g. kat. kántori okl-et szerzett. Mivel a szegedi Apponyi koll-ban nem kapta meg a legnagyobb kedvezményt, lemondott a tanári pályáról. 1937 őszén a tanyavilágban műkedvelő színtársulat vez., a sárospataki iparoskörben főrendező. 1938. I-II: a sárospataki g. kat. isk-ban h. tanító, III. 1: Encsencs g. kat. kántortanítójává vál. 1939. elején megszervezte a KALOT-legényegyesületet, az agrármunkásokat Hivatásszervezetbe fogta össze, s 400 taggal sikeres arató- és napszámos sztrájkot vezetett. Ekkor a KALOT előterjesztésére Dudás Miklós mp. a hajdúdorogi egyhm. KALOT-titkárává nevezte ki, s az orsz-an szerveződő Hivatásszervezet Szabolcs és Hajdú vm-i titkára is lett. Kb. 100 községet látogatott végig, 1939 nyarán 2000 résztvevővel a nyírbátori járásban ifj. napot szervezett. Több munkabér vitát vitt sikerre. - 1939. X: behívták katonának, s mint a tiszti isk. rangmásodja egy páncéltörő század parancsnokaként került a frontra, itt ért meg papi hivatása. 1941-42: a gimn. felső 4 oszt-ából magánvizsgát tett, 1942. VI: a munkácsi áll. gimn-ban éretts. A teol-t Bpen a KPI-ben végezte, az Orsz. Kispapegység szervező titkára. 1947. VIII. 20: megnősült, IX. 8: Máriapócson szent. pappá, Nagyléta, 1948: Bedő paróchusa. 1950. III. 25: teol. dr. - 1950. IX: és 1951. VI. 10: koncepciós perben azzal vádolták, hogy a szentbeszédben tiltakozott a munkások munkaversenyben történő túlhajszolása ellen, és szót emelt a vasárnap mint jogos pihenőnap mellett. 2 alkalommal 9 hónapra megvonták a kongruáját. - 1950: Nyírszőlős, 1960: Nyírpilis, 1969: Kálmánháza, 1973: Apagy-Nyírtét parókusa. 1980: betegség miatt nyugdíjba vonult. 1981-83: Nagykállón kisegítő lelkész, 1990-: Nyíregyházán mint nyugdíjas megyei börtönlelkész, kisegít a lelkipásztorkodásban, tagja városi és orsz-os egyes-eknek. - 1989. XI. 25-1992. XI. 7: a KALOT Népfőisk-k orsz. eln-e. - 1996. XI. 23: a megye a „Hazáért” érdemkereszttel, 1997: a Börtönpasztorális Társaság bronzéremmel tüntette ki. - Cikkei a Papi lelkiség c. lapban, Gör. kat Szemle (a Népünk arca rovatában), 1989 u. a Mozdul a föld c. KALOT-lapban. - M: Szt Jakab liturgiája. Dissz. A jeruzsálemi első miseszöveg elemzése és fordítása. - A g.k. pap házassága és életvitele. Bp., 1950. - G.k. ismeretek. 1-2. köt. Nyíregyháza, 1990. - ~ emlékiratai. 1-2. köt. Uo., 1996. - M. g.k. személyi lex. Uo., 1999. - Jobb jövőnkért. Cikkgyűjtemény. 1-2. köt. Bp., 1989-97. s.k.