Magyar Katolikus Lexikon > B > Békés vármegye


Békés vármegye: a történelmi Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok, Bihar, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék által határolt része a Tiszántúlon. - Ter-e 3670 km². Folyói a Körösök és a Berettyó. Székhelye Gyula. - A honfoglaló m-ok a Körösök vidékén megtelepedett Csolt nemzetség révén birtokba vették; a ~ nevet a Csolt nb. Békés földváráról kapta. 1046: és 1061: a →pogánylázadások leverése után kir. birtok. Az egyhszervezéskor a békési espség a bihari, utóbb váradi ppséghez tartozott. Az 1241-42: a tatárduláskor elnéptelendett ter-ekre kunokat telepítettek. Az Anjou korban nagy uradalmak alakultak ki, a 15. sz: a gerlai uradalom az Ábrahámfiaké, a körösladányi a Nadányiaké, a simai a Simaiaké, a szentandrási a Hunyadiaké, a gyulai kir. tulajdon, majd a Maróthyaké, 1476: kihalásuk után kir., majd Corvin birtok. Egyh. birtokosok É-on a szentlőrinci pálosok, a váradi pp. és kápt. (Bajom és Szeghalom), D-en 1446-ig az egri kápt., Csabacsűd vidékén a nyúlszigeti apácák. 1514: Dózsa seregével átvonult ~én, de Gyula várát bevenni nem tudta. Mohács előtt ~nek 4 vára, 3 városa, 107 helysége, 166 birtokos családja volt; főispánjai a macsói bánok, 1484 u. Gyula várának birtokosai. - A török gyakori betörések után 1566: elfoglalta Gyulát, ~ét a gyulai és a szolnoki szandzsák között oszották föl. Gyulán s a békési és szarvasi palánkvárban állandóan török katonaság állomásozott, népétől a török mellett m. és erdélyi földesurai is adót szedtek. -1694: Gyula visszafoglalásakor ~ elvadult, alig lakott pusztaság, cs. birtok lett. 1695-1703: benépesülése első időszakában 31 közs. alakult, de elnéptelenedtek, mivel a lakosság Rákóczi híve lett, s a dúló labanc rácok elől menekülni kényszerült. 1720: kezdődött újratelepítése, amikor ~ nagy részét az udvari hadseregszállító, az osztrák J. Harruckern adományként kapta. A m. és ném. (Gyoma, Gyula, Mezőberény), rum. (Kétegyháza) és tót (Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas, Tótkomlós) telepeseknek földet, adómentességet és szabad vallásgyakorlatot biztosítottak; a különböző nemzetiségek zárt rendszerben telepedtek meg. - A vm. szervezete 1715: újjáalakult, 1732: székhelye Gyula, 1748: létrehozták a csabai és a gyulai járást. 1735: a Szegedinac Péro vezette lázadás ~ nagy részére kiterjedt, pusztításait 1738-40: pestisjárvány tetézte. 1784-90: ~ét Csanád és Csongrád vm-vel egyesítették. A 19. sz. elején Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Mezőkovácsháza, Újkígyós stb. bérlő kertészközs-ek alakultak. 1848-49: ~ 3300 honvédot adott a szabharcba. 1850-60: Csanád vm-vel egyesítették. Az 1860-as évektől nagy folyamszabályozási munkák kezdődtek, egyidejűleg (1855, 1881, 1888, 1891) hatalmas árvizek pusztították. 1919. IV-1920. III. 3: rum. megszállás alatt állt. A szovjet hadsereg 1944. IX. 27-X. 8: elfoglalta. 1946-47: ném. lakosságát részben No-ba telepítették, szl. lakóinak nagyobbik, vagyontalan része áttelepült CS-ba, helyükre onnan elűzött m-okat telepítettek (→Békés megye). - 1919: 1 r.k. egyhközs. a csanádi, 14 a nagyváradi, 1 a váci, 12 g.k. filia a nagyváradi, 5 g.kel. egyhközs. az aradi egyhm., 10 ev. gyül. a bányai és 17 ref. gyül. a tiszántúli, 2 unit. filia a kolozsvári egyhker. része; az izr-knak 9 akv. ker-e volt. - Lakói 1785: 68.360 (Csanád és Csongrád nélkül), 1869: 212.973, 1880: 229.757, 1890: 258.386, 1900: 277.734, 1910: 219.261 m., 6048 ném., 66.770 szl., 6125 rum.; 75.783 r.k., 748 g.k., 8374 g.kel., 105.724 ev., 98.596 ref., 7444 izr., össz. 298.710. Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 35., népességileg a 22., népsűrűségét (1910: 81/km²) tekintve a 9. 1899-1913: kivándorolt 5658 fő, visszavándorolt 1123 fő, a 4562 végleges kivándorlót tekintve a vm-k között a 49. 1940: 329.484 m., 1394 ném., 5900 szl., 1038 rum., 701 cigány, 184 egyéb; 100.406 r.k., 1070 g.k., 6210 g.kel., 113.525 ev., 109.341 ref., 498 unit., 1572 bapt., 5793 izr., 559 egyéb vall., össz. 338.974. 88

Haan Lajos: ~ hajdana. 1-2.köt. Bp., 1870. - Karácsonyi János: ~ tört. 1-3. köt. Gyula, 1896. - Edelényi 1928:667. - Kertész János: ~ bibliogr. Cegléd, 1936. - Máday Pál: B. m. városainak és közs-einek tört. Békéscsaba, 1960. - Olvasókv. B. m. tört-éhez 1-2. köt. Uo., 1965-71.