Magyar Katolikus Lexikon > B > Bécs ostroma


Bécs ostroma: 1. 1477. júl.-aug. Mátyás király megtámadta III. Frigyes német-római császárt. Nem a birod-nak üzent hadat, hanem személyesen a cs-nak. Mátyás Zeleni János vezette csapatai (10.000 gyalogos, 5000 könnyű és 2000 nehéz lovas) VII-VIII: nagyobb összecsapás nélkül megszállták Alsó-Au. nagy részét és körülzárták Bécset. Frigyes Stájero-ba menekült. IV. Sixtus legátusainak közvetítésével a két uralkodó között 1477. XII. 1: megszületett a gmundeni (korneuburgi) béke, melyben Frigyes lemondott a m. kir. címről, beiktatta Mátyást cseho-i hűbérbirtokába és fölruházta őt mint cseh kir-t a választófejed. méltósággal. - 2. 1482: Mátyás újra háborút kezdett Frigyes ellen. Sorozatos hadi sikerek után, melyek közül kiemelkedik az 1484. III. 11: Leitzersdorfnál vívott győztes ütközet, 1484 végén Mátyás csapatai körülzárták Bécset. A várost Hans von Wulfersdorfer, Frigyes legjobb hadvezére védte. Az ostromló m. sereg fő „fegyvere” az 50.000-es város kiéheztetése volt. A Bécs körüli várak helyőrségei többször áttörték a m. ostromgyűrűt, de a bejuttatott szállítmányok nem fedezték a szükségleteket. Éhínség tört ki, s Bécs polgárai föllázadva a cs. ellen a város föladását követelték. 1485. III: a védőknek sikerült fölgyújtaniuk az ostromlók két ostromtornya közül az egyiket. A város helyzete viszont, mint azt a polgárok IV: leleplezett összeesküvése is mutatja, reménytelenné vált, mivel élelmiszerük teljesen kifogyott. Így VI.1: Bécs meghódolt a 8000 főnyi sereg élén, Corvin János társaságában bevonuló Mátyásnak. B.A.

Tóth 1925. - Mo. hadtört. 1984/I:128.