Magyar Katolikus Lexikon > B > Bázel


Bázel, Basel, Basilea: püspökség Svájcban. - 1. 374: említik mint római várost. Az 5-9. sz: a frank, 1006-tól a ném. birod-hoz tartozott. A 13-14. sz: a ppi városból polgárváros lett. 1431-49: a →bázeli zsinat székhelye. 1590: befogadta a reformációt (→Ökolampadius). 1910: választották szét az egyházat az államtól. - 1083: bencés, 1233: domonkos, 1238 e. ferences, 1276: ágostonos, 1401: karth. ktort alapítottak. Egyetemét II. Pius p. 1459: alapította. 1490-1530: a humanizmus egyik közp-ja volt. - 2. Már a római korban keresztény lett. A közeli Augusta Rauracorum pp-e ~ba tette át székhelyét. Besançon suffr-a volt. 1529: a pp-nek és kápt-jának menekülnie kellett. 1801: az egyhm. nagy része Fro-é lett. A mai ppséget 1828: szervezték Solothurn székhellyel. A szem-ot 1858: nyitották. 1873: pp-ét, mivel kihirdette az I. vat. zsin. határozatait, elűzték. Ma Svájc legnagyobb egyhm-je, közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - 12.585 km²-en 1990: 2.721.000 l, 1.098.000 h, 530 pb, 764 ep, 380 szp, 461 sz, 2 780 szn, 36 ni, 90 ki-e volt. **

LThK II:21. - AP 1990:79.