Magyar Katolikus Lexikon > B > Báthori


Báthori András, ecsedi (†Várad?, 1345. júl. 15. előtt): megyéspüspök. - A Guthkeled nb. Bereck fia. Károly Róbert kir. 1321: nevezte ki váradi knk-nak, majd Csanád egri pp. helynöke lett. 1325: budai prép., a MA-ban 1325. V. 27-1330. XI: székesfehérvári prép., kir. alkancellár; 1329. V. 13-1345. VI. 3: váradi mpp. 1333: a kir. kísérője Nápolyban, ahol András királyfit eljegyezték Johannával. Várad-Velencén ktort építtetett a klarisszáknak. 1342: nagyobbítani kezdte a váradi szegyh-at, majd Nagy Lajos kir. adományából új szegyh-at kezdett építtetni. Váradon, az általa épített Szt András-kpnában temették el. Pecsétje 1338-ból maradt fenn. - Utóda 1345. VII. 12: Futaki Demeter. H.L.

Mendlik 1864:82. (s.v. Guthkeledi Báthori; 1329-45: váradi pp.) - Gams 1873:384. - Bunyitay I:171. (pecsétje) - Pallas II:724. - Schem. Mv. 1896-81. (19.) (1321: knk.), 117. (1319: knk.) - Turul 1900:6. (Wertner Mór: A Báthoriak családi tört-éhez) - Bihar vm. 1901. - MÉL I:136. - Bodor 1984:45. (35.)

Báthori András, somlyói (Somlyó, Kraszna vm., 1566.-Csíkszentdomokos, 1599. nov. 3.): bíboros, erdélyi fejedelem (ur. 1599. III. 29.-XI. 3.). - B. András és Mayláth Margit 3. fia; korán árvaságra jutott. Nagybátyjuk, →Báthori István erdélyi fejed. és lengy. kir. vette magához unokaöccseit, akik így a lengy. kir. udvarban nevelkedtek. ~ a Varsóhoz közeli pultowi jezsuiták isk-jában tanult, mentora Zawadzki Bartos fejed. titkár. ~ István tudatosan irányította a fiatal és tehetséges ~t a papi pályára; egy főpap rokon pártfogásával lett ~ warmiai pp. Az 1583. IX. 10: Rómába indított küldöttséget ~ vezette. Itáliában kiváló humanistákkal kötött barátságot (Giovanni Botero, Pierluigi de Palestrina, Lauretanus, Vittoria, Antonius Muretus), és rendkívül értékes kvtárral tért vissza Erdélybe. Támogatói a p. udvarban Borremei Szt Károly bíb., a JT és Antonio Possevino voltak. 1584. VII. 4: bíb-sá nevezték ki. Amikor 1598. I: ~ Zsigmond másodszor mondott le az erdélyi fejed-ségről, ~ bíb-t hívták be Erdélybe a fejedségre. 1599. III. 29: tette le az esküt a rendek előtt. Ekkorra Erdélyt már Mihály vajda uralta, aki betört a Barcaságba, maga mögé állította a székelyeket és 1599. X. 28: a szebeni csatában legyőzte ~ fejed. seregét. A menekülő ~t Csíkszentdomokos határában elfogták és Ördög Balázs székely katona megölte. ~ halála helyén, amelyet kereszt jelölt, 1906: emlékkpnát építettek. - 400 kötetes kvtárát 1608: elárverezték. - Utóda mint Rudolf kir. helytartója 1599. XI. 4: Mihály vajda. V.Á.

Balló István: B. A. fejed. halála. Csíkszereda, 1898. - Sebestyén József: B. A. címerlevelei. Kolozsvár, 1907. - Szamosközy István: Erdély tört. Bp., 1977:232. - Barlay Ödön Szabolcs: Romon virág. Uo., 1986. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:112.

Báthori Gábor, somlyói (1589. aug. 15.-Várad, 1613. okt. 27.): erdélyi fejedelem. - B. István váradi kapitány és Bebek Zsuzsanna fia. Apja halála (1601. II. 24.) után ecsedi ~ István országbíró azzal a föltétellel vállalta a gyámságot, hogy a váradi kapitány árvái a prot. hitre térnek. István halála (1605. VII. 25.) után a két ~-ág hatalmas vagyona ~ra és húgára, Annára szállt. ~ 1605: Bocskai Istvánhoz csatlakozott, akinek udvarában barátságot kötött Bethlen Gáborral. A fejed. halála (1606. XII. 29.) után kísérletet tett a fejed. trón megszerzésére. Céltudatos pol-val azonnal a törökhöz fordult, s elődei, elsősorban ~ István kir. érdemeire hivatkozva kérte, támogassa fejed-mé választását. A Porta ekkor még megtagadta tőle támogatását. A kudarc nem keserítette el. 1608. II. 6: Erdély egyetlen jelentős katonai erejének, a hajdúknak a megnyerése után már tárgyalt Rákóczi Zsigmond fejed-mel, aki III. 5: lemondott a fejedségről. Miután az erdélyi ogy. III. 7: ~t megválasztotta fejed-mé, megkísérelte, hogy a rumén vajdaságok fölött visszaszerezze Erdély korábbi befolyását, de 1610. I-III: havasalföldi hadjárata a Porta balkáni pozícióinak megerősödése miatt eredménytelen maradt. Hozzálátott a pol. vez. réteg lecseréléséhez, ami 1610. III: összeesküvéshez vezetett. Ezt kivégzésekkel torolta meg. Erdély vezető tisztségeibe saját embereit nevezte ki; így Bethlen Gábort is hatalomhoz juttatta, aki korábban megszerezte a Porta elismerését számára. A szászokat XII. 11: Szeben elfoglalásával akarta kényszeríteni pol-jának elfogadására. Türelmetlen, a kül- és belviszonyokat figyelmen kívül hagyó pol-ja a lehetséges összes ellenséget maga ellen hívta. Brassóban szerveződött a szász ellenállás, amely Moldvából is kapott segítséget, a kirság felől - a nádor akarata ellenére - Forgách Zsigmond támadt ellene VI. 29: az erdélyi emigráció támogatásával. 1612. IX. 1: menekülésre kényszerítette Bethlen Gábort, aki a szászokkal szemben megfontolást ajánlott. X. 14: megtörte Brassó ellenállását, és a török fenyegetéssel szemben Habsburg szöv. kidolgozásán fáradozott. A Porta Bethlen Gábor mellett döntött, aki 1613. VIII: az őt támogató török sereggel Erdély földjére lépett. A Váradra visszahúzódó ~t a hajdúk megölték. - Utóda 1613. X. 23: Bethlen Gábor. V.Á.

Szilágyi Sándor: B. G. fejed. tört. Pest, 1867. - Századok 1887:14. (Schmidt Vilmos: B. G. és Bethlen Gábor viszonya a lengy. koronához); 1896:23. (Angyal Dávid: B. G. uralkodása); 1897:366. (Komáromy András: Válasz Angyal megjegyzéseire) - Lovas Rezső: B. G. és a szászok. Debrecen, 1940.

Báthori István, somlyói (Somlyó, Kraszna vm., 1533.-Grodnó, Lengyo., 1586. dec. 12.): Erdély fejedelme, Lengyelország királya. - B. István vajda legkisebb fia. Várdai Pál esztergomi érs-nél, Bécsben és Padovában tanult. Hazatérte után 1559: váradi kapitány, János Zsigmond katonai (1562: hadadi csata, 1564: Szatmár és Németi elfoglalása) és diplomáciai vállalkozásainak egyik vez-je. 1563: követ a cs-nál. A béketárgyalásokon 1565: a cs. mint Erdély követét - máig sem tisztázott vádak alapján - fogságba vetette. 2,5 é. raboskodott Prágában, 1567. VII: kiszabadulása után visszahúzódott birtokaira, nem vállalt rögtön szerepet az erdélyi pol. élet irányításában. János Zsigmond fejed. akkor már üldözte a kat. egyh-at, és megkövetelte az erdélyi főhivatalnokoktól és főuraktól, hogy tagadják meg r.k. hitüket. ~ és vele a család somlyói ága, s még 3 erdélyi főúri család (Keresztúry, Telegdy, Tholdy) kitartott a kat. hit mellett. ~ birtokairól saját katonáival verte ki a fejed. akaratát érvényesíteni akaró fanatikus prot-okat, megvédett egy Mária-kegyhelyet, s nem engedte, hogy föloszlassák a birtokain lévő ktorokat; e bátor, nem kockázatmentes tetteinek köszönhette hírnevét. →Szántó István SJ az Ég küldöttének nevezte, Bornemisza Péter szerint ~ Isten ostora, melyet Isten a m-ok ügyét (a török kiűzése) eláruló Habsburg-ház fölött csattogtat. Amikor János Zsigmond halála után, 1571. V. 25: az erdélyi r-ek Erdély vajdájává választották, hívei nemcsak hatalmas birtokaira és államférfiúi rátermettségére, hanem kat. ellenállóként szerzett hírnevére is hivatkoztak. - A korábbi adományok fölülvizsgálásával, a keresk., bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével biztos alapokra helyezte Erdély gazd. életét. Megerősítette a katonai védővonalat, elrendelte Várad erődítését. Az okt. föllendítésére meghívta a jezsuitákat, első rházuk Kolozsmonostoron és Gyulafehérváron létesült. Már 1567: tervezte a felsőokt. elindítását, a kolozsvári akad. alapítólevelét 1581. V. 12: állíthatta ki. - Miután 1575. VII. 8: a kerelőszentpáli ütközetben megverte a Habsburg Miksa ném-róm. cs. és m. kir. által ellene küldött trónkövetelő Bekes Gáspár hadait, megnőtt hadvezéri tekintélye. A lengy. r-ek kir-ukká választották azzal a föltétellel, hogy Lengyo-ba költözik, esküt tesz a hitlevélre, mely szerint tiszt-ben fogja tartani a lengy. korona országait - Polonia, Masovia, Cujavia, Prussia, Russia, Podlachia, Volhinia, Kiovia -, valamint a litván korona országait - Bialyrussia, Litvania, Livonia, Polesia, Samogitia -, megtartja minden nemzetének szabadságjogait, és megbecsülteti az alkotmányt, biztosítja a vallásszabadságot, visszahódítja az országnak az interregnum alatt elvesztett K-i ter-eit (kb. a korabeli Livoniát), és feleségül veszi a nála 10 é. idősebb Anna hgnőt, a Jagelló-ház utolsó sarját. 1576. V. 1: ~t megkoronázták. Erdély irányítását megtartva fölvette a fejed. címet, Erdély helyettesének és a fejedség kormányzójának bátyját, Kristófot választotta, kinek mint „vajdának” az volt a feladata, hogy teljesítse ~nak a Krakkóban működő Erdélyi Kancellária (vezetői a Padovában tanult Berzeviczy Márton és Kovacsóczy Farkas) által továbbított utasaításait. A kir. választást ellenző keresk-város, Danska ellenállásának 1576-77: megtörésével, a törv-ek szigorú betartatásával, az alkotmányos monarchia közjogi intézményeinek megbecsültetésével, az adórendszer megreformálásával, a tud. és műv. élet támogatásával (1578: megalapította a vilnói egy-et), sikeres hadjárataival a korszak erős és tekintélyes nagyhatalmát teremtette meg. - Külpol. terveit, hadi vállalkozásait eleinte a hitlevélben vállalt kötelezettségei határozták meg. 1579-81: 3 hadjáratban is legyőzte IV. (Rettegett) Iván or. cárt, visszahódította egész Livóniát, eljutott Pszkovig, de annak ostromát már nem fejezte be: XIII. Gergely kérésére abbahagyta a hadjáratot. Iván cár ugyanis bizánci diplomáciai fogással csapta be a pápát (ugyanazzal, amellyel a 20. sz: a rumén kormány arra késztette II. János Pált, hogy az erdélyi és a moldvai magyar kat-ok sérelmeit a rumén érdekeknek megfelelően bírálja el): ha a p. ráveszi ~t a Moszkvai Nagyfejedség elleni hadjárat abbahagyására, akkor g.kel. hitű alattvalóival áttér a r.k. vallásra. ~nak nem állt érdekében szembeszegülni XIII. Gergellyel, aki őt szemelte ki egy minden eddiginél hatalmasabb török elleni szöv. vezéréül. A fölszabadító hadjáratot ~ azután indította volna el, miután a perszonálunió elve alapján egyesítette a lengy-litván, magyar és or. korona országait. A m. és or. r-ek képviselői titkos tárgyalásokon szép reményekkel ajánlották föl a lengy. kir-nak orsz-uk koronáját. A hadjárat sikerét a Sztszék nemcsak a kat. Eu. mozgósításával, hanem hatalmas pénzösszeggel is segítette: az első részletet, 25.000 dukátot V. Sixtus 1586 nyarán küldte el. ~ haditerve szerint a török birod-at egyszerre támadták volna meg É-Mo. és a Kaukázus irányából. - Haditerve véglegesítésére, m. kir-lyá és or. nagyfejed-mé választására azonban nem kerülhetett sor: váratlanul, mérgezési tünetekre utaló betegségben, máig sem tisztázott körülmények között meghalt. Krakkóban a székesegyház (Wawel) sírboltjában nyugszik. - Utóda Erdélyben 1588. XII. 23: Báthory Zsigmond. Ko.I.

Buday Kálmán: B. I. erdélyi fejedsége (1571-76). Szeged, 1932. - Erdős László: B. I. életrajza. Bp., 1933. - Kossányi Béla: A B-Sobieski emlékkiállítás katalógusa. Uo., 1933. (fr-ul is) - Étienne B. roi de Pologne, prince de Transylvanie. Krakow, 1935. - Lukinich Imre: B. I. erdélyi fejed. és lengy. kir. (1533-86). Bp., 1935. - B. I. az irod-ban. Bibliogr. Összeáll. Kertész János. Uo., 1936. - Veress Endre: B. I. kir. Uo., 1937. - Ihnát András: B. I. or. háborúi. Ungvár, 1942. - Veress Endre: B. I. erdélyi fejed. kapcsolata Besztercével. Beszterce, 1943 - B. I. erdélyi fejed. és lengy. kir. levelezése 1-2 köt. Gyűjt. Veress E. Kolozsvár, 1944. - Csorba Tibor: A humanista B. I. Bp., 1944. - Makkai László: Stefán Báthory. Kraków, 1961. - MÉL I:138. (†dec. 22.) - Monumenta Historica Societatis Iesu Monumenta Antiquae Hungariae. 1-3. köt. Róma, 1969-81. - Barlay Ö. Szabolcs: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Bp., 1986.

Báthori László, B., somlyói, OSPPE (Közép-Szolnok vm., 1415 k.-budaszentlőrinci ktor, 1487 k.): szentírásfordító. - Apja János. Fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna vm-ben töltötte, majd Itáliában és Fro-ban tanult. 1435: (Szilágy)Somlyó birtokosa. Mivel 1438: nem vo-nult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda elkobozta, de Erzsébet kirné (Albert neje) visszaadatta. Ezután részt vett Hunyadi János harcaiban. Belépett a pálos r-be, ahol 1457: említik először. A budaszentlőrinci ktorban élt, majd a Nagy-Hárshegy egyik barlangjában (ma: ~-barlang) - Hunfalvy János szerint 20 évig - remetéskedett. A ktorba visszatérve készített egy majdnem teljes szentírásford-t, melyet az első m. bibliaford-nak tartanak. Gyöngyösi Gergely OSPPE szerint írásait Mátyás kir. a kvtárába tétette. - 2 festmény maradt fenn róla: 1. az MTA birtokában (fölirata szerint †1456), 2. a cz&]estochowai ktorban (fölirata szerint †1457). Toldy Ferenc véleménye szerint (ami a pálos hagyományból táplálkozik) ~ írta a Jordánszky-kódexet. Másik föltételezett műve, a Sztek élete, még nem került elő. - Ü: febr. 27. 88

Nyári Sándor: A czenstochowai pálos ktor m. műemlékei. Bp., 1901:73. - Kat. Szle 1906:170. (Pamer László: Censtochowa, a lengy. pálosok ktora) - Báthori Sigrai Pál: Emlékbeszéd B. B. László pálosr. szerz. zugligeti remetebarlangjának 1911. VIII. 6-i ünn. megnyitása alk. Bp., 1911. - Schütz 1932. I:216. - Endes Miklós: B. B. László. Bp., 1940. - Kisbán II:323. (s.v. Báthory 1420-1484) - Puskely 1994:288.

Báthori Zsigmond, somlyói (1572. ápr.-1613. márc. 27.): erdélyi fejedelem. - Apja B. Kristóf, B. István lengy. kir. és erdélyi fejed. testvére, anyja Bocskai Erzsébet. 1581: az erdélyi ogy. őt választotta Kristóf vajda utódjának. Apja a választás után néhány héttel meghalt. A kiskorú Zsigmond mellé ~ István Kovacsóczy Farkast, Kendy Sándort és Sombori Lászlót jelölte ki gyámnak, és egyben Erdély kormányzását is rájuk bízta. Zsigmond nevelését a ~ családdal szoros kapcsolatban álló gyulafehérvári jezsuiták irányították; tanulm-ait ~ István lengy. kir. is figyelemmel kísérte. A medgyesi ogy. 1588. XII. 8: nagykorúsította ~t, aki még e hónapban letette a fejed. esküt. Uez az ogy. határozatot hozott Zsigmond nevelőinek, a jezsuitáknak Erdélyből való kitiltására. A JT iskoláit 1591: szervezte újjá a fejed. Gyulafehérvárt és Fogarason. 1593: a török-Habsburg-háború válaszút elé állította Erdélyt. 1594: a törökpárti ellenzék vezetőinek (~ Boldizsár, Kendy Sándor, Kovacsóczy Farkas) kivégzésével lehetővé vált számára a Habsburg-szöv. megkötése. Törökellenes terveinek legfőbb támogatója és segítője Alphonso Carillo SJ és Bocskai István voltak. 1595. I. 28: Bécsben szöv-et kötött I. Rudolffal; ennek megerősítéséül az erdélyi fejed. VIII. 6: feleségül vette Maria Krisztina Habsburg főhgnőt. A rumén vajdákat is bekapcsolva a törökellenes szöv-be, 1595. X. 29: Szinán nagyvezér seregét Gyurgyevónál megverték. Az erdélyi csapatok Borbély György karánsebesi bán vezetésével a Maros völgyében Jenőt, Lippát és Aradot is visszafoglalták. A győzelmek ~ nevét Eu-szerte híressé tették. (Giovanni Battista Mosto madrigáljait ~nak ajánlotta.) 1596 eleje ígéretes diplomáciai tárgyatásokkal telt; a fejed. Prágában, Carillo Rómában, majd Madridban tárgyalt a háború folytatásáról. A hadisikerek azonban elmaradtak; 1596. X. 26-28: a mezőkeresztesi csatában az erdélyi sereget súlyos veszteség érte. Hiába érkezett vissza Rómából és Madridból Carillo kedvező hírekkel, 1596 u. a fejed. pol-ja kapkodó és kiszámíthatatlan lett, 1597. XII. 23: lemondott. Erdélyt átadta I. Rudolfnak, aki Maria Krisztinát bízta meg az orsz. kormányzásával. ~ Erdélyért a sziléziai Oppeln és Ratibor hgséget kapta. 1598. VII. 21: váratlanul megjelent Kolozsvárt és visszavette a fejedséget, de helyzetét nem tudta megszilárdítani. 1599. III. 21: ismét lemondott, és Lengyo-ba távozott. A következő 2 évben korábbi szövetségesei ellen harcolva ~ még kétségbeesett kísérletet tett, hogy lengy. csapatokkal szerezze vissza Erdélyt. 1602. VII. 2: Bástától vereséget szenvedett és VII.26: végleg távoznia kellett Erdélyből. Élete hátralevő részét I. Rudolf kegyelemkenyerén tengette. 1605: a kir. fölszólította, hogy Bocskai ellen vezessen hadat, de nem vállalta. 1611: felségárulás vádjával bebörtönözték, 14 hónapig a Hradzsin foglya volt. - Uralkodása első felében fölismerte, hogy nemzetk. szöv-ben föl lehet venni a harcot a törökkel; kiszámíthatatlan pol-ja a 15 é. háború második felében mérhetetlen pusztítást hozott az Erdélyi Fejedségre. - Utóda 1599. III. 29: Báthori András. V.Á.

Lénárt József: B. Zs. erdélyi fejed. élete, jelleme, pol-ja. Kolozsvár, 1880. - Századok 1888:671. (B. Zs. síremléke); 1895:785. (Jakab Elek: Kocsárdi Gálffy János és a B-ak); 1905:479. (Kropf Lajos: B. Zs. Angolorsz-ba tervezett útja) - Rivista Araldica (Róma) 1932:459. (Baviera, Filippo: L'Italia, la Transilvania e l'Ungheria per il nobile Giovanni Francesco Baviera de Senigallia...) - Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Bp., 1986.

Báthori Zsófia, somlyói (1629.-Munkács, 1680. jún. 14.): fejedelemasszony. - Szülei: B. András és a lengyel Zakreszka Anna. ~ a Báthori család utolsó sarja. 1643: lett II. Rákóczi György, akkori váradi kapitány, utóbb erdélyi fejed. felesége, s áttért a ref. vallásra. 1660: férje halála után fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a kat. hitre. Erdélyből mo-i birtokaira költözött. Támogatta a g. keletiek unióját. A →munkács-csernekhegyi kolostorból elűzte az unióellenes Zejkan Joannicius ort. pp-öt, mivel magának akarta fenntartani a munkácsi pp. kinevezésének jogát. Csak 1644: egyezett bele, hogy a Róma által kinevezett Petrovics Péter g.k. pp. a ktorba, a munkácsi pp-ök székhelyére beköltözzön. P.I.

Kris Kálmán: B. Zs. életrajza. Nagybánya, 1879. - Szinnyei I:676. (†jún. 2.) - Hodinka 1910:385; 1911:187. - Lőcsey Mária: B. Zs. Bp., 1914. - Gulyás II:697. (†jún. 4.) - Meszlényi Antal: B. Zs. végrendelete. Bp., 1939. - MÉL I:139. (†jún. 14.)