Magyar Katolikus Lexikon > B > Bánffy család


Bánffy család: 1. alsó-lindvai. A ném. eredetű Hahót nemzetségből származik. A Bánffy nevet Hahót nb. I. Miklós (1343: zalai főispán és lovászmester, 1347: horvát-szlavón bán) kezdte használni. A ~ 1483: nyert br., 1622. I. 22: gr. rangot. 1662: a család kihalt. A Hahót nemzetség címere: vörös pajzson ezüst bölényfej, szarvai között egyenlő szárú kereszt; a sisakdísz azonos a pajzson lévő alakkal. A sisaktakaró vörös-ezüst színű. A ~ címere ebből fejlődött ki; rajta az ökörfejet nyakastól ábrázolják. - 2. losonci. A család ismert őse Dénes, aki 1383: horvát-szlavón bán volt. A ~ a 15. sz. végén fiágon kihalt, s a nevet Bánffy László (1491: tárnokmester, 1493: erdélyi vajda) fiúsított leányának, Katalinnak gyermekei vették föl. A család, melynek tagjai a 17. sz: kapták meg a br., 1696: a gr. rangot, 3 ágra oszlik: az idősebb, kihalt gr., az ifjabb gr. és a br. ágra. Az utóbbi kettő a 20. sz: is létezik. Címerük: kék pajzson arany leveles koronából kinövő arany griff, fölemelt jobbjában kardot tart; a sisakdísz a griff; a takaró kék ezüst; a pajzstartó két koronás arany griff. B.A.

Nagy I:155. - Karácsonyi János: A m. nemzetségek a 14. sz. közepéig. 1-3. köt. Bp., 1900-1903. (Csoma József: M. nemzetségi címerek) - Kempelen Béla: M. nemes családok. I. Bp., 1911.