Magyar Katolikus Lexikon > B > bán


bán: a középkori magyar királyság tisztviselője az ország déli területein. - A m. bánság tört. előzménye a Trpimirovicek Horváto-ának ~i intézménye. A ~ hatalma É-Horváto. hegyes ter-eire terjedt ki, a ~i tisztség vsz. a 6-7. sz. avar uralom emléke. A Horváto-ot meghódító Könyves Kálmán kir. az É-i részek nevét az egész horvát ter-re átvitte. A mo-i forrásokban a ~ szó először 1116/17: fordul elő. A m. áll. horvát ~sága először csak a trpimirovici Horváto. ter-ére terjedt ki, később a Dráva és a Száva vidékére is. Eleinte csak egy ~ volt, a horvát, aki Szlavóniát is kormányozta, s a dalmáciai városokra is felügyelt. II. Géza korában (1141-62) külön szlavón ~ is szerepelt. A ~ jogállása az Aranybulla szerint a nádoréhoz és a vajdáéhoz hasonló, mert ő is két tisztséget viselhetett. A ~ az általa kormányzott ter-en a kir. hatalmat képviselte. Bírói hatalma mindenkire kiterjedt, kivéve azokat, akiket külön kiváltság mentesített alóla. A ~ a horváto-i haderő parancsnoka (ilyen minőségben a dalmáciai városok is alája tartoztak) és a kir. pénzügyek kezelője (beszedte a kir. kincstár jövedelmeit, a vámjövedelmet és a nyestbőradót). Egy v. két helyettese az al~. A kir. hatalom gyengülése során a horvát és szlavón ~ kir. tisztviselőből orsz. rendi méltósággá alakult, hatalmas földesúrrá lett, de a bíráskodást, közigazg-t továbbra is kézben tartotta. A Habsburg kir-ok korában a ~ hatásköre csökkent, annak nagy részét a kir. katonai szervek vették át. 1867-1918: a ~ a horvát-szlavón-dalmát orsz. kormány feje, a társorsz-ok önálló közigazg-ának vez-je, akit a m. min-elnök javaslatára a kir. nevezett ki. Felelős a horvát-szlavón-dalmát szabornak, katonai hatásköre nincs, tagja a m. ogy. főrendiházának. - A 13-16. sz:, Mo. pol. és katonai nagyhatalmának (archiregnum) korában a m. áll. mindenütt átlépte a m. szálláster. D-i határait, s e foglalások eredménye a horvát-szlavón-dalmát ~ság, azonkívül a Szávától D-re az ozorai, Dalmácia és Szerbia között 1322-89: a boszniai, a Boszna és a Drina folyók között a sói, a Drina és a Kolubara folyók között 1312-1496: a macsói, a Kolubara jobb partjától a Morava vízgyűjtőjén a barancsi, ettől K-re a Dunáig a kucsói, a Duna és az Olt között 1233-1524: a szörényi ~ságok; 1365-96: a bodonyi ~ság, 1367-96: Bulgária, 1371-89: Szerbia volt ~ságként m. uralom alatt. B.A.

Korbuly 1868. -Századok 1869:243. (Kenézy Csatár: A ~ságok eredete s a ~ok hatásköre) - Timon Ákos: M. alkotmány és jogtört. 6. kiad. Bp., 1919. - Hóman-Szekfű I:481. - Ember Győző: Az újkori m. közigazg. tört. Bp., 1946. - Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Mo-on. Uo., 1979. -: Az Árpád-kor háborúi Uo., 1986. -: Az Anjou-kor háborúi. Uo., 1988.

Divalddal bővítve:

Bán, Bann, Banowitz, v. Trencsén vm. (Banovce nad Bebravou, Szl.): 1. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái 1910: Nagyhlivény, Nagysztrizse, Ribén, Viszocsán, Zayugróc. - 2. plébánia. 1232: Ben. Tp-át 1332 e. a Szentháromság tiszt. sztelték. A mai tp. 1803: épült, egyhajós, copf stílusú épület, ión pilaszterekkel tagolt falain hevederíves donga-, sztélyében kosárboltozat, oszlopos főoltárral. - Kegyura 1880: Castries Iphigenia hgné. Anyanyelve 1910: szl,. 1940: szl., ném., m. - Filiái 1917: Alsóozor, Felsőneszte, Felsőozor, Mézgás, Poroszi. **

Gerecze II:918. - Schem. Nitr. 1911:93. - Divald 1999:396.

Bán (1889-ig Banwarth) Aladár Károly (Várpalota, Veszprém vm., 1871. nov. 3.-Bp., 1960. szept. 26): gimnáziumi tanár, néprajzkutató. - A középisk-t Veszprémben és Pápán végezte. Zircen ciszt. novíc. lett, de 2 é. után elhagyta a r-et. 1986: a bpi egy-en lat-m. szakot végzett. 1897-1900: a temesvári, 1901-17: a bpi VIII. ker., 1917-34: az I. ker. áll. gimn. tanára. - 1915: a SZIA III. o-a és a Petőfi Társ. r. tagjává, a Finn és az Észt Irod. Társ. l. tagjává, a Turáni Társ. ig-alelnökévé választotta. - Népr. kutatásai során vizsgálta a sámánizmust, finn- és észtországi tanulm-útjain tárgyakat gyűjtött a Népr. Múz. számára, Sebestyén Gyulával szervezte a Folklore Fellow néphagyománygyűjtő mozg-at. A rokon népek irod-át népszerűsítette, tanulm-ait észt és finn folyóir-ok közölték, verseit ang-ra is leford. - M: Pázmándy Horváth Endre Árpádja. Temesvár, 1897. (Klny. temesvári főgimn. értes.) - Egyedül. Költ-ek. Bp., 1898. - Áhítat szárnyain. Himnuszok és egyéb vallásos költ-ek. Uo., 1900. - Hol a boldogság? Írta Minna Canth. Ford. Uo., 1900. (Családi regénytár 4.) - Az ezer tó orsz-ából. Finn elb-ek. Ford. Uo., 1902. (uaz 27.) - Kanteletar. A finn népkölt. gyöngyei. Ford. Uo., 1902. - Jósika Miklós élete és költ-e. Pozsony, 1902. - Eötvös József br. élete és költ-e. Uo., 1902. - A m-ok eredete. Bevezetésül a m. irodtört. okt-ához. Uo., 1903. - Balassa Bálint élete és költ-e. Szemelvényekkel. Uo., 1903. - Virág Benedek élete és költ-e. Szemelvényekkel. Uo., 1904. - Képek a finn nép életéből. Uo., 1905. - A finnugor népek pogány istentiszt-e. Írta Krohn Gyula. Finnből ford. és néhány eredeti résszel kieg. Uo., 1908. - Felhők és sugarak. Költ. Uo., 1910. - Finn költőkből. Ford. Uo., 1912. - Tájékoztató a Folklore Fellow néphagyományt kutató nemzetk. tud. szöv. m. o-ának a M. Népr. Társ-gal és a M. Nemz. Múz-mal együtt megindított orsz. gyűjtéséhez. Sebestyén Gyulával. Uo., 1913-14. - Elb-ek az észt népéletből. Írta Ainó Kollas. Ford. Uo., 1923. - A finn nemz. irod. tört. Uo., 1926. (Szt István kv-ek 39.) - Unkari cheänä. Helsinki, 1926. - Az önfegyelmezés. Írta Charles Baudouin. Völgyesi Ferenc előszavával. Bp., 1927. - Kalevipoeg. Az észtek nemz. eposza. Ford. Uo., 1929. - A IV. finn-ugor kultúrkongressz. tört. Uo., 1931. - Beront az élet. Elb-ek. Írta Mait Metsanurk. Ford. Gyoma, 1933. - Az erdőárki gazda. Reg. Írta Anton Hensen Tammsaare. Ford. Uo., 1933. - A hegyfalvi tejesember. Reg. Írta Eduard Wilde. Ford. Uo., 1933. - Finn költők. Összeáll. bev. és ford. Uo., 1939. - Urali dalok. Eredeti és ford. költ-ek. Uo., 1939. - Szerk. 1903-04: a Segédkv-ek a m. nyelv és irod. tanításához c. pozsonyi sorozat 1-12. köt-ét, 1921-44: a Turán c. néprokonsági szlét. - Álneve: Palotai (M. Szle, Veszprémi Hírl.); betűjegye: b. a. (Kat. Szle, Turán); B. A. dr.; B. A. T.E.

M. Írómesterek Bp., 1926. - Bpi I. ker. Verbőczy reálgimn. lex. 1927:7. - KL I:150. - M. társad. lex. 1930:35. - Sziklay 1931:127. - Gulyás II:179. - Gulyás 1956:521. - Új Ember 1960. III. 20. (Kunszery Gyula); X. 19. - Ethnogr. 1961:2. sz. (Korompay Bertalan: B. A.) - Vigilia 1961:2. (Szeghalmy Elemér: B. A. halálára) - Kisalföldi Fórum 1962:114. - MIL I:95. - MÉL I:101. - B. A. emlékezete. Várpalota, 1974. - MNL I:206. - MItB VI:175.

Bán József, Bold. Szűz Máriáról nev., Piar (Kiskunfélegyháza, Jászkun ker., 1870. márc. 22.-Kecskemét, 1948. márc. 13.): tanár. - 1887. VIII. 27: lépett a r-be, 1892. VII. 11: ünn. fog-at tett. 1893. VII. 9: pappá szent. A debreceni, váci, kolozsvári és bpi piar. gimn-ban tanított, majd Rózsahegyen házfőn. és gimn-ig. 1934: nyugdíjazása után Kecskeméten a rház lelkiatyja. - M: Petőfi hazafias lírája. Debrecen, 1894. - A hasznos olvasásról. Bp., 1906. M.I.

Schem. Piar. 1894/5:58. - Gulyás II:190.

Bán Márton, Kalazanci Szt Józsefről nev., Piar (Zombor, Bács-Bodrog vm., 1884. febr. 9.-Vác, 1968. jan. 2.): tanár, tankönyvíró, népművelő. - 1908: pappá szent., Vácott földr-termrajz szakos gimn. tanár. 1938-tól Sátoraljaújhelyen tanított. A Váci Múz. Egyes. alapító tagja és a Városi Múz. ig-őre volt. 1920-48: gyűjtötte a múz. anyagot, a gyűjt. vez-je. Az I. vh. előtt ~ volt a csak néhány évig élt ingyenes munkás gimn. ig-ja. Testnev. okl-lel a városi sportélet támogatója, a Váci Sportegyes. tagja. Németh László az Alsóvárosi búcsú c. reg-ben róla mintázta Benkő József tanár alakját. - M: Váci képeskv. Vác, 1943. - Bolyongás Eu-ban. - Kegyeletes életr-ok elhunyt piaristákról. (kz) B.A.

Gulyás II:193.