Magyar Katolikus Lexikon > B > bán


bán: a középkori magyar királyság tisztviselője az ország déli területein. - A m. bánság tört. előzménye a Trpimirovicek Horváto-ának ~i intézménye. A ~ hatalma É-Horváto. hegyes ter-eire terjedt ki, a ~i tisztség vsz. a 6-7. sz. avar uralom emléke. A Horváto-ot meghódító Könyves Kálmán kir. az É-i részek nevét az egész horvát ter-re átvitte. A mo-i forrásokban a ~ szó először 1116/17: fordul elő. A m. áll. horvát ~sága először csak a trpimirovici Horváto. ter-ére terjedt ki, később a Dráva és a Száva vidékére is. Eleinte csak egy ~ volt, a horvát, aki Szlavóniát is kormányozta, s a dalmáciai városokra is felügyelt. II. Géza korában (1141-62) külön szlavón ~ is szerepelt. A ~ jogállása az Aranybulla szerint a nádoréhoz és a vajdáéhoz hasonló, mert ő is két tisztséget viselhetett. A ~ az általa kormányzott ter-en a kir. hatalmat képviselte. Bírói hatalma mindenkire kiterjedt, kivéve azokat, akiket külön kiváltság mentesített alóla. A ~ a horváto-i haderő parancsnoka (ilyen minőségben a dalmáciai városok is alája tartoztak) és a kir. pénzügyek kezelője (beszedte a kir. kincstár jövedelmeit, a vámjövedelmet és a nyestbőradót). Egy v. két helyettese az al~. A kir. hatalom gyengülése során a horvát és szlavón ~ kir. tisztviselőből orsz. rendi méltósággá alakult, hatalmas földesúrrá lett, de a bíráskodást, közigazg-t továbbra is kézben tartotta. A Habsburg kir-ok korában a ~ hatásköre csökkent, annak nagy részét a kir. katonai szervek vették át. 1867-1918: a ~ a horvát-szlavón-dalmát orsz. kormány feje, a társorsz-ok önálló közigazg-ának vez-je, akit a m. min-elnök javaslatára a kir. nevezett ki. Felelős a horvát-szlavón-dalmát szabornak, katonai hatásköre nincs, tagja a m. ogy. főrendiházának. - A 13-16. sz:, Mo. pol. és katonai nagyhatalmának (archiregnum) korában a m. áll. mindenütt átlépte a m. szálláster. D-i határait, s e foglalások eredménye a horvát-szlavón-dalmát ~ság, azonkívül a Szávától D-re az ozorai, Dalmácia és Szerbia között 1322-89: a boszniai, a Boszna és a Drina folyók között a sói, a Drina és a Kolubara folyók között 1312-1496: a macsói, a Kolubara jobb partjától a Morava vízgyűjtőjén a barancsi, ettől K-re a Dunáig a kucsói, a Duna és az Olt között 1233-1524: a szörényi ~ságok; 1365-96: a bodonyi ~ság, 1367-96: Bulgária, 1371-89: Szerbia volt ~ságként m. uralom alatt. B.A.

Korbuly 1868. -Századok 1869:243. (Kenézy Csatár: A ~ságok eredete s a ~ok hatásköre) - Timon Ákos: M. alkotmány és jogtört. 6. kiad. Bp., 1919. - Hóman-Szekfű I:481. - Ember Győző: Az újkori m. közigazg. tört. Bp., 1946. - Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Mo-on. Uo., 1979. -: Az Árpád-kor háborúi Uo., 1986. -: Az Anjou-kor háborúi. Uo., 1988.

Divalddal bővítve: