Magyar Katolikus Lexikon > B > Bánát


Bánát, Bánság: a történelmi Magyarország Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyéinek összefoglaló neve, de önálló politikai egység soha nem volt. - Legrégibb ismert lakói a siggenek, akiket a dákok(?) követtek. Kr. u. 107-274: a rómaiak, majd a gótok, a hunok, az avarok, a gepidák, majd a bolgárok uralták, 895 u. a honfoglaló m-oké. 1089: a kunok, 1129: és 1150: a bizánciak, 1241-42: a tatárok (mongolok) pusztították. IV. (Kun) László kunokat, I. Károly Róbert szlávokat és ném-eket telepített a temesi grófságnak nevezett vidékre. 1392: a török első betörésétől kezdve szinte évtizedenként hadszíntér, mégis Mo. népes és gazdag vidékének tartották. A Hunyadiak korában csak Temes vm-nek 19 vára, 22 városa és 940 faluja volt. Temesvár sikertelen ostroma után 1514. VII. 15: Dózsa György főserege itt tette le a fegyvert a Szapolyai János erdélyi vajda vezette nemesi had előtt. 1552. VII. 27: Temesvár, VII. 30: Lippa, VIII. 6: Lugos, VIII. 11: Karánsebes török bevétele után a ~ hódolt ter., Temesvár közp-tal ejalet. - A 164. é. török uralom alatt szinte elnéptelenedett, bár a Balkánról szerbek és vlachok telepedtek be. 1715. X. 16: Musztafa pasa átadta Temesvárt Savoyai Jenő csapatainak, a ~ megszabadult a töröktől, a Habsburgok meghódított gyarmatként kezelték, 101 teljesen elhagyott, 50 részben lakott falut találtak. 1718. VI. 21: a pozsareváci (Szerbia) békével került vissza a Szt Koronához. Bánt nem neveztek ki, de a vidéket temesi bánságnak, Bánságnak, vagy ~nak nevezték. Első kormányzója F. Mercy gr. tábornok Württembergből, Hessenből és Nassauból parasztokat, Itáliából iparosokat telepített be, akiknek nagy része 1738: a török támadás hírére elmenekült. Mária Terézia szerbeket, makedónokat, görögöket, ruméneket és bolgárokat telepített a ~ba. 1751: a katonai közig-t megszüntették, s a ~ot temesi, becskereki, csanádi, verseci, karánsebesi, lippai, lugosi, mehádiai, pancsovai és újpalánkai ker-re osztották. 1763. II. 25: a gyarmatosítási pátens kiadása után 1766: gyarmatosítási bizottmányt szerveztek, mely cs. biztosokat küldött Frankfurtba, Kölnbe, Regensburgba, Schweinfurtba és Ulmba a ~ba települők toborzásának irányítására. Ekkor a ~ lakossága kb. 33.000 lélek. Mária Terézia telepítésével 27 közs-et nagyobbítottak, 31 új közs-et alapítottak. Bevándorolt Ny-ról 43.201 fő (frankok, svábok, babenbergiek, felső- és alsó-rajnavidékiek, pfalziak, felső-ausztriaiak, mainziak, luxemburgiak, bádeniek, kölniek, hesseniek, nassauiak, lotharingiaiak, vallonok, elzásziak, piemontiak, franciák és spanyolok), D-ről 181.639 rumén, 78.780 szerb, 8683 bolgár, 5272 cigány, 353 zsidó. A pancsovai, újpalánkai, mehádiai és karánsebesi őrvidék 23 közs-ének lakosaival 450.000 lélekre nőtt a ~ lakóinak száma. A telepesek illetménye 24 hold szántó, 6-6 hold kaszáló és legelő, 1 hold belső telek. Az új községekben isk-t, tp-ot és ispotályt építettek, szabályozták az utcák szélességét, a közkutak elhelyezését, a kocsmatartást stb. - 1778. VI. 6: a Mo-hoz visszacsatolt Temesi Bánságot föloszlatták, ter-én megalakították Krassó, Temes és Torontál vm-t, a német-bánsági és az oláh-illír végezredet, melyből 1838 u. kiszakították az oláh bánsági ezred ter-ét. A telepítést II. József uralkodása idején folytatták: a felső-rajnai tart-okban 1782. IX. 21: kiadott fölhívás a bevándorlóknak vallásszabadságot, földet, házhelyet, lakóházat, igavonó és tenyészállatokat, szekeret, 10 é. adómentességet, a telepedési helyig útiköltséget és gyógykezelést ígért. 1787-ig kb. 15.000 fő (3000 család) települt be 13 megnagyobbított és 14 új alapítású közs-be. Ezután a telepítés lassú ütemben folytatódott (1799: fr. emigránsok, 1802: svábok), dohánykertészekként m-ok a 18-19. sz. fordulóján kezdtek nagyobb számban betelepedni (igaz, 1778-ig a betelepedésüket tiltották!). 1873: a határőrvidéket megszüntették, ter-ét a vm-be osztották. Az 1894:5. tc-kel megalkotott új telepítési törv. után Temes vm-ben hozzátelepítéssel 4, Torontálban 1, Krassó-Szörényben 6 közs-et bővítettek és 1 újat alapítottak. - ~ az I. vh. katonai összeomlásakor a szerb-rumén igények összeötközésének színtere, a versalles-i békerendszer mindkét fél elégedetlenségére osztotta föl. 1941-44: a jugoszláviai ~ ném. megszállás és közig. alatt állt, 1944 nyarán ném. lakóinak többsége elmenekült, az otthonmaradottakat nagyrészt internálták. K-i része a rum. Temes és Krassó-Szörény m., a Ny-i 1946-91: a Vajdaság, 1991-től Szerbia része. - Egyhkormányzatilag ~ a csanádi egyhm-hez tartozott. Maradékából a Sztszék Ro-ban 1930: a →temesvári egyhámegyét, Jug-ban 1986: a →nagybecskereki egyházmegyét alakította meg. 88

Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági m-ság 20 é. Ro-ban. 1918-1938. Bp., 1939. - Bőhm Lénárt: D-Mo. v. az ún. Bánság külön tört. 1-2. köt. Bp., 1867. - Buchmann Károly: A D-i telepítések tört. Bp., 1936.