Magyar Katolikus Lexikon > A > ausztriai hadjárat


ausztriai hadjárat: 1. 1250. jún.-júl. Az év tavaszán osztrák és stájer urak betörtek a Ny-mo-i határvidékre. Ennek megtorlására IV. Béla jelentős m. és kun sereggel aratás idején támadt Au-ra. Serege a Bécs és a Semmering közti vidéket pusztította, VII. 25: fölégették Mariazellt. Elfoglalták Waltersdorf és Kirchschlag várát. Wernhard Preussel, Himberg vár ura szembeszállt a m-okkal, de miután Ákos nb. Ernye lándzsaviadalban levetette őt lováról, várába menekült vissza. - 2. 1477. Mátyás kir. VI. 12: üzent hadat III. Frigyes ném-róm. cs-nak. A júl. közepén Győrben összegyűlt m. sereg kb. 10.000 gyalogosból és 7000 lovasból állt. Miután Ulászló cseh kir., csapatait kivonva Alsó-Au-ból, cserbenhagyta szövetségesét, Frigyest, a m. sereg a hónap végén Zeleni János vezetésével Alsó-Au-ba nyomult. Hainburgot és Klosterneuburgot elfoglalva körülzárta Bécsújhelyet, Kremset és Steint. IV. Sixtus javaslatára Mátyás és Frigyes VIII. elején béketárgyalásokat kezdett. Ezek meghiúsulása után a m. sereg Mátyás személyes vezetésével körülzárta Bécset, és elfoglalták a Bécs körüli Korneuburg, Tulln, Sankt Pölten városokat. X: Gmundenben új béketárgyalások kezdődtek, s XII: sikeresen zárultak. A m. küldöttséget Rangoni Gábor egri pp., fő- és titkos kancellár vezette. A békét Frigyes Gmundenben, Mátyás Korneuburgban írta alá. - 3. 1480. Mátyás kir. az 1477-i béke feltételeinek megszegésével vádolta III. Frigyes ném-róm. cs-t, és II: sereget küldött Stájero-ba Szapolyai István és Székely Jakab vezetésével. A sereg III. közepén elfoglalta Radkersburg várát. V. 7: Mátyás béketárgyalásokat kezdeményezett Frigyessel, de ezek nem vezettek eredményre, sőt 1481. I: Frigyes seregei Mo-ra benyomulva elérték Győrt. Csak VI: jött létre fegyverszünet a két uralkodó között. B.A.

Pauler 1899. - Tóth Zoltán: Mátyás kir. idegen zsoldosserege (A fekete sereg). Bp., 1925.