🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > aradi vértanúk
következő 🡲

aradi vértanúk: 1. az 1848-49. évi magyar szabadságharc befejezését jelentő péterváradi és komáromi várátadás (okt.) után a bécsi forradalom egyéves évfordulóján kivégzett 13 szabadságharcos honvéd főtiszt gyűjtőneve. Az oroszok előtti világosi fegyverletétellel (aug.) megsértett Haynau, a cs. csapatok főparancsnoka rendeletére VIII. 25: Hennig tábornok parancsnokságával, Ernst hadbíró vizsgálatvezetésével haditörvényszéket alakítottak, amely IX. 21-26: formális tárgyaláson mint esküszegő felségsértőket Kiss Ernő és Schweidel József tábarnokot golyó, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Karoly, Nagy-Sándor József, Leiningen Westerburg Károly gr., Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly gr., Dessewffy Arisztid tábornokot és Lázár Vilmos ezr-t kötél általi halálra ítélte, majd Dessewffy és Lázár büntetését kegyelemből golyóra változtatta. A cár a fővezér Görgey Artúrt kivéve senkinek sem tudott kegyelmet adatni. 1849. X. 6: hajnalban négyüket az aradi vár É-i sáncában agyonlőtték; a kilenc tábornokot a vártól D-re akasztotta fel F. Bott, a brünni hóhér. A kivégzéseket a császári himnusszal (Gott erhalte) fejezték be. - Az ~ nevének kezdőbetűit foglalta össze a kivégzés után állítólag egy osztrák tiszttől származó onomasztikon: „Pannonia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Kläger Leben Sie!” (Magyarország! Ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők!). - Aradi emlékszobrukat (Zala György alkotása) az 1890. X. 6-i ünnepségen leplezték le. Kivégzésük helyét részben orsz-os gyűjtésből Arad városa megvásárolta. Haláluk napja m. nemz. gyásznap. - 2. a 13 honvéd főtisztet megelőzően VIII. 22: Aradon elsőként Ormay Norbert ezr-t, Kossuth szárnysegédjét akasztották föl; VIII. 23: az erdélyi Nagy Ákos és Bálint testvérpárt lőtték agyon. Mindegyik kivégzés tárgyalás v. ítélet nélkül történt. Zombory Iván sebesült főhadnagyra Haynau - mert őt nem köszöntötte - 60 botot veretett; sebei fölfakadtak, s Zombory még az utcán meghalt. -- 3. Haynau személyes bosszújából lőtték főbe X. 25: Kazinczy Lajost, a legfiatalabb honvédtábornokot. - 4. Halálos ítélet várt Lenkey János (1807.-Arad, 1850. febr. 9.) honvédtábornokra is, akit csak azért nem végeztek ki, mert elméje elborult; a vár börtönében pusztult el. A bánásmód áldozata lett Josef Bergmann (Bécsújhely, 1807. márc. 22.-Arad, 1849. okt. 25.) honvédezr., 1850 elején Farkassányi százados, Soltész György (Miskolc, 1786.-Arad, 1850. jún. 24.) őrnagy, Csunkó Antal huszárőrnagy (1815-1851) és Sághy kapitány (†1851). - A rémuralom idején csak Aradon 850 személyt ítéltek el, közülük 250 főt halálra; a halálos ítéletek többségét 10-18 év fegyházra változtatták. - A m. posta 1952: az 1848-as szabadságharcosok sorozatban Damjanich Jánost és Nagy-Sándor Józsefet 1, ill. 1,50 Ft-os névértékű levélbélyegen örökítette meg. 88

Boross Vilmos: Görgey tábornok és a 13 aradi vt. Tört. korrajz. 1-4. köt. Bp., 1898. - Az ~ albuma 1890-1902. Uo., 1902. - Az ~ emlékezete Írta J. Júlia. Cegléd, 1910. - Bartha Antal: Az aradi 13 vt. pörének és kivégzésének hiteles tört. Bp., 1930. - Bánffy József: 1849. okt. hatodika közjogi megvilágításban. Uo., 1933. - Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848/49-es forr. és szabharc végnapjairól. 1-2. köt. Szerk. Tóth Gyula. Uo., 1978. - Az ~ Összeáll. Katona Tamás. 1-2. köt. Uo., 1979. - Bóna Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabharcban. Bp., 1983. - Batthyány és az aradi tizenhárom. Összeáll. Temesváry Ferenc. Bp., 1983. Arck.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.