🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > arámok
következő 🡲

arámok: nép, Ám 9,7 szerint származási helyük Kir területe. - Ha ez azonos →Arábia É-i részével, Kalduval, a →káldeusok hazájával, akkor Ámosz közlése egybevág a Ter 22,21 genealógiájával, amely szerint Aram apja, Kemuel az ~ ősatyja. Lábán is arám volt (25,20), sőt a MTörv 26,5 még Jákobot is arámnak mondja. Ebben az összefüggésben van szó az ÓSz-ben Aram-Naharaimról (a két folyam Arámjáról), a Tigris és az Eufrátesz felső folyása közti területről, a Balich, valamint a Habur folyók és mellékfolyóik vidékéről (Ter 24,10; 1Krón 19,16; Zsolt 60,2). - Kr. e. 2000 k. a mezopotámiai ter-en, először az Eufrátesz középső folyása mentén, majd Mezopotámia D-i részén is föltűnt egy népcsoport, amelynek személyneveiNy-i szemita eredetre mutatnak (→szemiták); ez a népcsoport tekinthető a később Palesztinában és Szíriában megjelent ~ első előfutárainak. A Kr. e. 12. sz. asszír föliratok említenek aramu-törzseket, amelyek a Szír-Arab-pusztából benyomultak az asszír kultúrterületre, mégpedig ahlamé, 'szövetséges' néven. Nagyobb állam alapításáig nem jutottak el, kisebb áll-okat is csak a Kr. e. 1. évezred elejétől alapítottak. - A szíriai arám áll-ok közül az ÓSz-ben szerepel: 1. Coba (gör. Khalkisz, 'vöröses', gazdag rézlelőhelyei miatt): a Beka völgyben és az Antilibanon K-i oldalán. Úgy látszik, hogy a szír belföldön messze É-ig terjedt a hatalma. Ismert Hadad Ezer király Rechob fia, akit Dávid kétszer legyőzött (2Sám 8,3-5; 8,8; 10,6-19).2. A Bet-Rechob-i ~ (2Sám 10,6) kis áll-a az Adzslun K-i szélénél, az ammoniták ter-e mellett feküdt. 3. A maachai ~ (2Sám 10,6; Józs 3,11) állama Merds-Ajan vidékén terülhetett el a Libanon D-i sarka és az Antilibanon között. Ismeretes egy Abel-Bet Maachu nevű város, amely korábban Izr. fiaié volt (1Sám 20,14-22), később azonban Benhadad elhódította (1Kir 15,20), III. Tiglat-Pilleszer pedig Asszíriához csatolta (2Kir 15,29). 4. A gesuri ~ a maachai ~ szomszédságában éltek, valahol a Golan fennsík É-i végénél. 5. A damaszkuszi ~ átmenetileg Dávid uralma alá kerültek (2Sám 8,5), államuk talán csak a régi Damaszkusz városáll. ter-ére korlátozódott. Eljada fia, Rezon föllázadt Hadad-Ezer király ellen, megszerezte magának a hatalmat, és mint Damaszkusz királya Salamon uralma idején ellenséges volt Izr-lel (1Kir 11,23-25); ő volt a vezére az arám függetlenségi harcoknak. Benhadad idejében Damaszkusz volt egész Szíriában a legnagyobb hatalom és hosszú ideig fő ellensége D-en Izr-nek és É-on Asszíriának. Hazael elfoglalta az egész Jordánon túli ter-et, egészen az Arnonig. Damaszkusz állandóan fokozódó hatalma ellen már kb. Kr. e. 800-tól hadakozott Asszíria. Miután az asszírok meghódították Bábelt, és a két fronton folyó harcnak vége szakadt, minden erejükkel Damaszkusz ellen fordultak. III. Tiglat-Pilleszer Kr. e. 738: az arám ter-et Asszíriához csatolta, és Kr. e. 734: Damaszkuszt is elfoglalta. Az asszírok politikai győzelmével szemben az ~ nagy kereskedelmi hatalomra tettek szert Asszíriában. Ezt tanúsítja az is, hogy az →arám nyelv lett ott a kereskedelmi nyelv, s később világnyelvvé fejlődött. Ugyanez történt Babilóniában is: a kaldeusok arámosították a birodalmat, és az újbabilóniai dinasztiával politikailag is uralkodtak fölött **

BL:87.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.