Magyar Katolikus Lexikon > A > após


após (az apa szóból), a 18. sz-ig ip: a házastárs apja. - Az ipam rokonsági megjelölés a tájnyelvben még használatos. A mátraaljai palócoknál apámuram. - Az ~t feltétlen tiszt. illeti meg gyermeke házastársa részéről. Tanácsot, segítséget gyakran kérnek tőle, de veje v. menye életébe csak akkor van beleszólása, ha együtt lakik velük. Ha a fiatal pár ideiglenesen v. véglegesen a férj szüleivel, rokonságával lakott együtt, az ~ egyúttal családfő, a paraszti gazdaság irányítója is volt. Mint családfő gazda, feleségén, a gazdasszonyon keresztül irányította menye v. menyei munkáját, fegyelmezte őket. Az ~ személyét a menyek a legnagyobb tisztelettel vették körül, nyíltan ránézni, jelenlétében hangosan beszélni, nevetni nem mertek. Csak akkor szólították meg, ha elkerülhetetlen volt. A nagycsaládban előfordult, hogy az ~ helyzetével visszaélve, szexuális viszonyban volt menyével. Az önálló kiscsaládban a rokonságtól külön élő házaspár számára az ~ alig több, mint egy tanácsot, segítséget adó, tiszteletre méltó idős férfirokon. S.N.

MNL I:117.