Magyar Katolikus Lexikon > A > antiochiai fejedelemség


antiochiai fejedelemség, 1098-1268: Az 1. keresztesháború idején, 1096-99: a normann Bohemund (ur. 1098-1100) 9 havi ostrom és Kerboga moszuli emír fölmentő seregének szétverése után elfoglalta a szíriai Antiochiát, és megalapította az ~et, mely 1098. VI. 28: Ny-on Tarsusig, K-en Hérakleiáig terjedt. Az ~ telepeseinek többsége genovai volt, akik lakóhelyüket szülőhelyük nnintájára szervezték, földműveléssel és keresk-mel foglalkoztak. A helyi jobbágylakosság mellett megmaradt a rabszolgaság is. Az ~ trónján Bohemund utódai a jeruzsálemi kir. és a bizánci cs. főségétől csak rövid időszakokra tudtak szabadulni. Utolsó fejed-étől, VI. Bohemundtól 1268. V. 19: Bibars Bondukdar egyiptomi mameluk szultán foglalta el; utódai 1516-ig, a török hódításig birtokolták e területet. **

LThK I:848.