Magyar Katolikus Lexikon > A > angustia loci


angustia loci (lat. 'a hely kicsiny volta'): a vérrokonság és a sógorság →házassági akadálya alóli fölmentés megadásának egyik kánoni oka. - 1. A 17-18. sz: az egyhjogászok listákat állítottak össze azokról az okokról, melyek a fölmentéshez elegendőek voltak. Később a róm. hatóságok maguk adtak ki egyre bővebb hiv. jegyzékeket. 1877. V. 9: a SC de Propaganda Fide instrukciója a házassági akadályok alóli fölmentés okai közt első helyen említi az ~t. 1901: a Dataria Apostolica formuláiban részletesebben magyarázta az ~ tartalmát: ha a nő szülő- v. lakóhelye olyan kicsi, hogy nem talál más magához illő ffit, akivel házasságot köthetne, mint rokonát v. sógorát, e települést elhagyni pedig túl nagy teher lenne a számára, ez elegendő ok az akadály alóli fölmentésre. A helység akkor számított föltétlenül kicsinek, ha a település (és nem a pléb.) ter-én 1500 kat-nál nem élt több. Viszonylagosan kicsinek fogadták el az olyan helyet, mely a kérelmező körülményeihez képest volt kicsi. Ezt a fölmentési okot az 1917-es CIC után is alkalmazták. - 2. A hatályos egyházjogban. A fölmentést csak megfelelő és ésszerű okból szabad megadni (90.k. 1.§). Ilyen ok híján a törv. alóli fölmentés tilos, ha a törv-hozó v. fölöttese adja; ha megbízottjuk adja, érvénytelen is. A II. vat. zsin. a kánoni fölmentési okok sokaságát egyetlen elvre vezeti vissza: a lelkek javának szolgálatára. Noha az ~ a felmentésnek ma is elfogadható oka lenne, a házassági akadályok alóli fölmentés kérésekor már csupán a felek szándékára szokás hivatkozni, mely a fölmentés hiányában érvényes házasság nélküli együttéléshez vezetne. - Okmányok: ASS 1877:291. (a SC Propaganda instrukciója); 1901:34. (a Dataria formulái). E.P.

DDC I:526-532. - Bánk II:205. - Sipos-Gálos 1960:196. - Plöchl 1970. III:85. - Sebott, R.: Das neue kirchliche Eherecht. Frankfurt/M., 1983:66. - Egyh. Törv-kv. 1985:140.