Magyar Katolikus Lexikon > A > analfabéta


analfabéta: írni-olvasni nem tudó ember. - A lakosság műveltségi viszonyaira vonatkozóan statisztikailag a legjobban megfogható tulajdonság az írni-olvasni tudás. A II. vh-t megelőzően Közép-Eu Ny-i felén és a Kárpát-medence nagy részén az isk-köteles koron túljutott lakosság nagyobb része tudott írni és olvasni. A Kárpát-medencétől K-re és D-re elterülő vidékeken azonban - kivéve a bolgár ter-et - igen magas volt az ~k arányszáma, ált. meghaladta a lakosság felét. A legélesebb műveltségi határ a Kárpát-medence D-i szélén, a Száva-Duna vonalán jelentkezett. A tört. Mo. D-i határát átlépve a lakosság túlnyomó része ~. Elég erős a kultúrhatár a régi Galícia, valamint a rum. Moldva tart. K-i szélén. A Kárpát-medencében csak a Nagy Magyar Alföld és az Erdélyi-medence között emelkedő, ritka lakosságú hegyvidékeken, ahol szétszórt oláh földművelő- és pásztortelepek voltak, látunk magasabb analfabétizmust. Az Erdélyi-medence DK-i sarka viszont kitűnik magasabb műveltségével a környező ter-ekből. E vidéken székelyek és ném-ek laknak, kiknek írni-olvasni tudásuk aránya messze magasabb az erdélyi rum-okénál. - Az írni-olvasni tudást az egyes áll-ok nem mindig ugyanazon az alapon tudakolják, és a lakosság más és más korcsoportjaira terjesztik ki a számbavételt. A legtöbb áll-ban a 6 éven felüli lakosság írni-olvasni tudását tudakolják, minthogy az isk-kötelezettség 6 éves korban kezdődik. Vannak azonban áll-ok, ahol a 7 éven felüli, és vannak, ahol a 10 éven felüli lakosság írni-olvasni tudását mutatják a statisztikák. - Az analfabétizmus összefüggésben van a lakosság foglalkozási és települési viszonyaival, de úgy látszik faji és nemzetiségi tulajdonságok is közrejátszanak az írásműveltség terjedésében. Ált. a gazdálkodó, falusi népesség nagyobb mértékben ~. Közép-Eu ter-én az 50 %-nál magasabb analfabétizmust mutató ter-ek közel megegyeznek a 80 %-on felül mezőgazd. foglalkozást mutató ter-ekkel. A nagyobb községekben, sűrűbben lakott vidéken alacsonyabb az írástudatlanság, mint a szétszórtan lakó tanyai v. hegyvidéki lakosság között. A műveltség iránti különböző fogékonyságra mutat azonban, hogy a Kárpát-medence DK-i sarkában, Erdély tart-ban, a mezőgazd. foglalkozású és hegyvidéken lakó ruménség analfabétáinak száma igen magas, az ugyancsak mezőgazd. foglalkozású és hegyvidéken lakó székely m. lakosságé viszont igen alacsony. Szembetűnik a Balkán-fszg-en a bolgár nép is környezetéből messze kimagasló írástudásával. - Az elemi okt. kötelezővé tételével és az el. isk-k hálózatának mind teljesebb kiépítésével az írni-olvasni tudásban mutatkozó különbségek lassan eltűnnek. Nem tűnnek el azonban azok a természetes okok, amelyek az elemi műveltség tekintetében a különbségeket létrehozták. Nem szűnnek meg a településben rejlő különbségek, amelyek az írásos kultúra terjesztése elé különböző akadályokat állítanak és nem változtatható meg egykönnyen a különböző faji, etnikai csop-ok különböző fogékonysága. A rum. kormányzat pl. 1920-40 között hiába próbálta Erdély földjén a rum. népesség elemi műveltségét az őslakos m-oké mellé emelni, nem sikerült. A különbségek annak ellenére megmaradtak, hogy a magyar isk-k százait bezárták és rum. tannyelvűvé tették. - Az írni-olvasni tudók száma általában magasabb a Ny-i ker. egyh-akhoz tartozó ter-eken és alacsonyabb az ortodoxizmus ter-én. A Ny-i vallások elterjedési ter-e (többségi ter.) majdnem teljesen megegyezik az írni-olvasni tudást magas százalékban mutató ter-ekkel. Az ortodoxizmus Ny-i határa viszont az analfabétizmus nagyobb arányának kezdetét is jelenti Ny-Eu felől nézve. A Ny-i egyh-ak ugyanis isk-k állítására és a tanításra sokkal nagyobb gondot fordítottak, mint az ort. egyh. Tudni kell, hogy Közép-Eu országaiban a legújabb időkig az okt. nagyrészt az egyh-ak kezében volt, a felekezeti isk-k száma magasabb, mint az áll. és közs. isk-ké. - Ha van egyetlen fogalom, amely Közép-Eu-t, mint a kontinens Ny-i és K-i fele közötti érintkezési övet jellemzi, kifejezi, az a művelődésben megnyilvánuló kétoldalúság, ill. a kettő közötti határ. Eu két felének fejlődéstört-ében a Ny-i kerség kultúrája, valamint a K-i és D-i ortodoxia hagyományanyaga letörölhetetlen, sajátos jegyeket hord. - E jegyek hordozói a határon innen és túl különböző népek, viselői egy egyetemes alapműveltségnek, látás- és gondolkodásmódnak, amely más, mint a szomszédé. Vsz. nemcsak a vallási különbség, de Eu két felének tört. fejlődése is hozzásegített annak az „egyetemes” különbségnek a létrejöttéhez, amelyet Ny-i és K-i kultúrának nevezünk. - Az analfabétizmus elterjedése meghatározza mind a lengy. és m. nyelvterület helyét Ny-Eu-ban, mind az ukrán, rum., bolgár és szerb népét a K-i és D-i térfélen. **

Rónai 1993:150.