🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > amarnai levelek
következő 🡲

amarnai levelek: a Tell-el-Amarnában (Egyiptom) talált →osztrakonok. - IV. Amenhotep fáraó (ur. Kr. e. 1364-1347) Aton napisten tiszteletére nevét Ehnatonra ('Aton fénye') változtatta és székhelyét Thébából áthelyezte egy új városba, amelynek az Ahet-Aton, 'Aton fénynyárban úszó hegye' nevet adta. Halála után feledésbe merült az új vallás és maga a fáraó is. 1887: palotája romjai közt beduinok bukkantak rá III. és IV. Amenhotep agyagtáblákra írt irattárára. Előkerült 349 olyan levél, amelyet az elő-ázsiai (babiloni, asszír, hettita stb.) kir-ok, a szír és palesztinai városállamok uralkodói írtak a fáraóknak, továbbá a két fáraó 9 levélmásolata, amelyeket Babilónia és Arzava kir-ának, ill. kánaáni és szíriai vazallusaiknak írt. - E levelek fontos források Elő-Ázsia, különösen Kánaán Kr. e. 15-14. sz. tört-ére, földr-ára, műveltségére és nyelvére vonatkozóan. Az akkádul írt levelekhez készített kánaáni széljegyzetekből kiderült, hogy a héber nyelvet Izr. fiai nem magukkal vitték, hanem az Ígéret földjének elfoglalásakor Kánaánban talált népektől vették át (az ugariti leletek is igazolják e föltevést). - Az ~ fontos népr. és pol. adalékokkal is szolgálnak: Kánaán számos városállamra tagolódott, ezek uralkodói magukat kir-oknak nevezték és állandóan viszálykodtak. Szerepel a levelekben Akkó, Askelon, Bejrut, Büblosz, Gézer, Lachis, Megiddó, Szidon, Tírusz, és Jeruzsálem kir-a, s feltűnő, hogy a palesztinai „királyoknak” csaknem a fele nem szemita nevű. **

BL:54.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.