altare privilegiatum (lat. 'kiváltságos oltár'): 1. a pápai bazilikák főoltára, melyeken a pápán kívül más csak különleges engedéllyel misézhet. - 2. kegyhelyek oltára, melyen minden nap a helyi →votiv misét mondhatják. - 3. oltár, melyen olyan napokon is megholtakért misézhettek, amikor azt a szabályok egyébként tiltották. - Az ~on mondott sztmiséhez a pápák bizonyos időre v. állandó jelleggel →teljes búcsút engedélyeztek. Mindenszentek napján minden oltár ~nak számított. A pápa e kiváltságot személyre szólóan is adta. - A búcsúk 1968-as rendezése e kiváltságokat megszüntette, de tp-ainkban még 2000: is sokfelé látható oltárok felett az ~ felirat.  **

LThK I:375.