aliturgikus nap: szentmise nélküli nap. - 1. A lat. szert-ban Milánóban a 8. sz. végéig a nagyböjti hétköznapok ~ok voltak, utána csak a nagyböjti péntekek. Rómában vsz. a 6. sz. közepéig ~ volt nagyböjtben a kedd, csütörtök és szombat (Nagy Szt Gergely idejében már csak a csütörtök). II. Gergely a 8. sz. elején vezette be a csütörtöki sztmisét. A hívők az ~on is összejöttek esténként, és rendszerint ósz-i kv-ekből olvastak fel hosszú részleteket, s magyarázatot kaptak hozzá. Ennek emlékeként a nagyböjti sztmisék sztleckéje a 8. sz-tól az Ósz-ből volt. Ma a lat. lit. területén csak a nagypéntek és nagyszombat ~ (→csonka mise). - 2. A bizánci szert-ban az ~okon még az →előszenteltek liturgiáját sem végzik. Ilyen napok: →vajhagyó hét szerdája és péntekje, a nagyböjti hétfő, kedd és csütörtök, nagypéntek és nagyszombat, és a Karácsony és Vízkereszt előtti péntek, ha e két ünnep vasárnapra v. hétfőre esik. **

Radó 1961. II:1157.