Magyar Katolikus Lexikon > A > albánok


albánok: Magas, terméketlen és járhatatlan hegyvidéknek az Adriai-tengerre néző oldalain és a tenger felé siető kis patakok völgyében, apró medencékben, kezdetleges viszonyok között, a Balkán-fszg. szárazföld felől leginkább elzárt részén élnek. A gör-ök mellett a fszg. legősibb lakói. Településter-ük tovább terjed Albánia pol. határainál és tovább a term. hg-határoknál is. - Az összeírások szerint 1940 k. Albánia lakosságának 92%-a albán, 4%-a vlach pásztornép, 4%-a gör.; 1987: 97% albán, 2% gör. Az albánok maguk 2 nagyobb (toszk és gég) és több kisebb etnikai csop-ra oszlanak és sem népi, sem pol. öntudatukban nem egységesek. - 1940 k. 70%-uk mohamedán vallású. D-en kb. 20% g.kel., É-on 10% r.k.  **

Rónai 1993:103.