🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > aktív korú
következő 🡲

aktív korú: munkaviszony szempontjából a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, ill. a 62. életévet be nem töltött személy. Rendes körülmények között munkavállaló. – Szoc. ellátásra jogosult az az ~ személy, aki 1) egészségkárosodott, azaz: a) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, ill. legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett; b) a vakok személyi járadékában részesül; c) fogyatékossági támogatásban részesül; 2) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt; 3) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot; 4) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött; 5) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói kv-vel végzett munkát – nem folytat. V.G.

Szociális Törvény 1993.