🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > akácfa
következő 🡲

akácfa (héb. sittah, egyiptomi kölcsönszó): Könnyű, de kemény és nem rothadó faanyagából Izr. fiai kultikus tárgyakat készítettek; a szt sátor bizonyos részei ~ból voltak (Kiv 25–27; 35–38). Az ~ Egyiptomban nagyon gyakori volt (a Sínai-félszigeten több fajtája nőtt), Palesztinában azonban ritkább: Iz 41,19; vö. a Sittim (Szám 25,1; Józs 2,1; 3,1; Mik 6,5), Abel-Sittim (Szám 33,49) és Nahal-Hassittim (Jo 4,18: Akácok völgye) helynevekkel. Az egyiptomiak hajókat, bútorokat és szobrokat készítettek ~ból. R.É.

BL:30.