Magyar Katolikus Lexikon > A > adószedés


adószedés: az →adók kivetésére, nyilvántartására, behajtására és kezelésére irányuló szolgálat. - Amint az adó az állam működésének lényeges elemévé vált, az államszervezetben kialakultak az ~ szervezetei. Kezdetben a megyésispánok föladata volt az adók behajtása, a kir. kincstár megjelentével közp. megbízottak, adószedők (dicatorok, rovók) intézkedtek. Az adószedők a helyi hatóság (szolgabírák, esküdtek, falusi bírák) segítségével teljesítették föladatukat. A habsburg Mo. adószedői is a közp. pénzügyi testületnek alárendelten dolgoztak (→Magyar Kamara). A rovók birtokos nemesek, akiket maga a vm. ajánlott. A 17. sz-tól már a közgyűlés választotta őket. Az adószedők a kamara utasítása szerint fizetésért, a vm. támogatásával tevékenykedtek. 1647: orsz-os jövedelmi főig. állt az adóügyek élén. A m. polg. áll-ban az ~ szervezése a pénzügymin. föladata. A községi, városi adóügyek intézésére adóhiv-okat állítottak föl, melyeket a kir. pénzügyi ig. irányított. M.B.