Magyar Katolikus Lexikon > A > ad corpus


ad corpus (lat. 'a testnél'): egy szent sírja (teste) fölé v. közelébe emelt bazilika régészeti megjelölése. Mivel kezdetben csak vt-knak emeltek tp-ot, s a római vt-k a városon kívül nyugodtak, az ~ bazilika temetői és városon kívüli tp-ot jelentett. (Baz-t egyébként csak a városban építettek, s ott saját állandó klérusa volt.) Az ~ baz-nak rendszerint csak őre volt; lit-t alkalomszerűen végeztek benne. Építésekor arra törekedtek, hogy az oltár minél közelebb kerüljön a szt sírjához, ezért padlószintjét lehetőleg a sírig mélyítették (→confessio), v. az oltár alatt kápolnaszerű kriptát (→altemplom) alakítottak ki (pl. Szt Ágnes- v. Szt Nereus és Achilleus-baz.). Olykor az oltárt nem a baz. tengelyébe építették, hogy a sír közelében maradhasson. Ily módon olyan helyzet adódott, mintha a vt. az oltár alá volna temetve („őrizte az oltárt”). Ebből alakult később a síroltár forma, mely fölváltotta az eredeti asztaloltár formát. **

EC I:290.