Magyar Katolikus Lexikon > A > Asszíria


Asszíria: ókori birodalom. Határai a Tigris és az Eufrátesz felső folyása, a Hábur és az Alsó-Zab folyó, valamint a Zagrosz és a Taurosz-hegység. Éghajlata hűvösebb és csapadékosabb volt, mint Babilóniáé, s bár a dombvidékeken gabonát termesztettek, szegényebb volt annál. - A Kr. e. 3. évezred törzsi harcaiból 1750 táján Asszur fejedelme került ki győztesen, de Hammurápival és a hettitákkal szemben nem tudta Mezopotámia feletti uralmát megtartani. 1250 k. ~ egy időre hatalmába kerítette Babilont, de ~ mint birodalom csak II. Asszurnaszirpal (ur. 884-859) idején jött létre. A kir. a föníciaiak és az örmények leigázására törekedett (hogy „a nagy tengerben moshassa le kardját”). Utóda, III. Szalmanasszár (ur. 858-823) Damaszkusz felé vonult és először Izr-t támadta meg. Damaszkusz vezetésével 12 városállam szövetséget kötött ~ ellen (Kr. e. 854: ütközet Karkarnál), s ebbe a szövetségbe Izr. királya, Acháb is belépett. 823-746: ~ különféle nehézségekkel küzdött. Közben Izr. királya, II. Jerobeám megkísérelte, hogy diplomáciai úton biztosítsa Izr. békéjét. Lehetséges, hogy Jónás próf. ninivei küldetésének is ez volt a tört-i háttere. - III. Tiglat-Pilleszer (ur. 745-726) először a Ny-i államok egy újabb szövetségével számolt le (Kr. e. 738), amelyben Izr. is részt vett; ennek következtében Izr. királyát, Menachemet 1000 ezüst talentum adó fizetésére kényszerítette. Pekach uralma idején betört Izr-be és több helységet elfoglalt, lakosaikat elhurcolta (2Kir 15,29; 1Krón 5,6.26); emiatt Hósea összeesküvést szőtt Pekach ellen (2Kir 15,30). Damaszkusz ellen védelmet keresve Júda királya, Acház szintén adófizetője lett (16,7.10; 2Krón 28,20-21). Végül 729: Babilont is meghódoltatta és fölvette a Babilon királya címet. - Fia, V. Szalmanasszár (ur. 726-722) sorra megfékezte az elődei által leigázott népeket, ill. államokat, melyek föllázadtak. Így fölvonult Izr. királya, Hósea ellen is, elfogta és börtönbe vetette (2Kir 17,1), majd megostromolta Szamariát. A város sokáig tartotta magát, de II. Szárgon (ur. 722-705) v. Szalmanasszár utóda 721: elfoglalta. A vezetőket elhurcolta, s más leigázott népeket telepített az országba (ezek utódai a „szamaritánusok”). Izr. ~ tartománya lett. Szárgon meghódította Szíriát és Ciprust, s Babilonra is újra kiterjesztette ~ hatalmát. - Fia, Szancherib (ur. 705-681) ~ belső erősítésével volt lekötve. Ezt igyekezett kihasználni Júda királya, Hiszkija arra, hogy Jeruzsálemben az istentisztelet tisztaságát helyreállítsa. Miután Szancherib Babilon királyává koronáztatta magát, a babiloniak föllázadtak ellene. Bosszúból 689: földig lerombolta Babilont. A fölkelők Hiszkijával is keresték a kapcsolatot, ezért Szancherib Júda ellen vonult, elfoglalta Lachist, majd megostromolta Jeruzsálemet. A seregben azonban pestis tört ki, emiatt fölhagyott az ostrommal, s beérte annyival, hogy Hiszkija az adófizetője lett (2Kir 18,13-19,35). Szancherib tette ~ főv-ává Ninivét. - Fia, Azarhaddon (ur. 681-668) elfoglalta a Nílus-deltát és Memphiszt, s fölépítette a Szancherib által lerombolt Babilont (Bábelt). - Utóda, Asszurbanipál alapította a világhírű ninivei kv-tárt. Uralma idején az egyik fölkelés a másikat érte, mintegy előjeleként ~ széthullásának. Két fia viszálykodását kihasználva Nabopolasszar megszerezte magának Babilon trónját, majd a médekkel szövetkezve megtámadta ~t, s elfoglalta 614: Asszurt, 612: Ninivét. Nem sokkal később ~ végleg eltűnt, s helyét az újbabiloni birodalom foglalta el. **

BL:102.