Anima Christi, sanctifica me (lat. 'Krisztus lelke, szentelj meg engem'): szentáldozás utáni imádság. - A 14. sz. közepén ismeretlen szerző, egyesek szerint XXII. János p. rímes, hangsúlyos verse. Kezdetben úrfelmutatáskor, később áldozás után imádkozták. Számos nyelvre lefordították. Loyolai Szt Ignác a Miatyánk és az Üdvözlégy mellett ajánlja elmélkedés utáni imádságnak, ezért olykor szerzőjének is tartják. A misekv-ekben a hálaadó imádságok között szerepel, Pázmány óta m-ul is. **

Hozsanna 1989:43. (Szt Ignác fohászai) - ÉE 1986:932.