András, Szt (Betszaida, Palesztina-Patrasz, Achája, 70 k.): apostol. - Atyja Jónás, testvére Simon Péter. Simonnal együtt halászatból élt Kafarnaumban. Keresztelő Szt János tanítványa volt, amikor Jánossal, Zebedeus fiával együtt elindult megnézni, hol van Jézus lakása. Simont már azzal lepte meg: „Megtaláltuk a Messiást!”, és elvitte őt Jézushoz (Jn 1,35-41). Később háttérben maradt a tanítványok között, de tiszteletben állt, mert az ap.névsorok mindegyike az első csop-ban közli nevét. Amikor a pogányok Fülöphöz mentek, mert látni akarták Jézust, Fülöp ~hoz fordult tanácsért (Jn 12,20-23); a kenyérszaporítás előtt ~ jelentette Krisztusnak, hogy „van itt egy fiú, akinek van két árpakenyere és öt hala” (Jn 6,8-9); az Olajfák hegyén ~ kérdezte meg, hogy mikor lesz a város pusztulása és a világ vége (Mk 13,3). Életének pünkösd utáni szakaszáról csak a hagyomány beszél. Eszerint Szkithiában (a Duna és Don közti ter.), Bithiniában, Kappadókiában, majd Achájában hirdette az evang-ot. Patrasz városában élt hosszabb ideig, és késő öregségében itt lett vt. Aegeas helytartó elfogatta, s mivel nem tudta bálványimádásra kényszeríteni X alakú keresztre feszíttette. Az orosz Őskrónika arról számol be, hogy ~ a Fekete-tenger É-i partvidékén végzett hittérítő útja során eljutott a Dnyeper mentén a poljanok (K-i szláv törzs) földjére is. - Ereklyéit Constantius cs. Szt Lukács evangélistáéval együtt 357: Bizáncba vitette, majd 1208: Capuai Péter bíb. Amalfiba szállította, fejereklyéjét II. Pius 1462: Rómába vitette, ahol a Szt Péter-baz-ban őrizték, míg (főleg Bea bíb. szorgalmazására) a Sztszék vissza nem szolgáltatta a K-i egyh-nak. ~ a K-i kerség fő pártfogója. - Ü: nov. 30. - Ikgr. Az ap-ok sorában hosszú szakállal, kv-vel, hálóval, hallal, oltárral és kereszttel ábrázolják. Keresztje a 13. sz: latin, a 14-15. sz-tól X alakú →andráskereszt. ~ képét a ferde kereszttel régen különböző ércpénzekre vésték: András-aranyak, -tallérok, -garasok. Életéből leggyakrabban meghívását és a kenyérszaporítás csodáját ábrázolták. Képciklusainak közp-i jelenete a megfeszítése. - ~ról nev. női szerz. kongr-k: Isteni Gondviselés Szent Andrásról nevezett Nővérei, →Szent Andrásról nevezett Keresztes Nővérek, →Szent Andrásról nevezett Nővérek. - Római tp-ai: 1. S. Andrea della valle ('a völgyben lévő')-tp. Helyén a 12. sz: Szt Sebestyén tiszt. állt tp. A mellette lévő palotát az ~ ereklyéit 1208 óta őrző Amalfi város hgnője a teatinus rendre hagyta, de kikötötte, hogy itt városa védősztjének, ~nak emeljenek tp-ot. Az építkezés 1605: indult (építésze: Carlo Maderno). Kupolája a 2. legnagyobb Rómában. Homlokzata ~ szobrával Carlo Rainaldi munkája 1665-ből. Egy részét 1625: VIII. Orbán p., az egész tp-ot 1650: F. Perretti Montalto bíb. szent. föl. Az apszis falát ~ életét és vtságát ábrázoló freskók díszítik, Domenichino munkái 1624-28-ból. A tp. síremlékei között van II. Pius p-é. - 2. S. Andrea al Quirinale ('a Quirinalén lévő') tp. A 17. sz: VII. Sándor p. jóváhagyásával, az id. Pamfili hg. költségén épült a jezsuiták számára. Építésze, Gianlorenzo Bernini a tp-ot legfőbb művének tekintette. A főoltár oltárképe ~ keresztre feszítését ábrázolja. A főhajó kpnáiban a jezsuita sztek oltárai találhatók. Az egyik kpnában Kosztka Szt Szaniszló sírja, a sekrestye fölötti emeleten halottas szobája van. A tp-ban van eltemetve IV. Carlo Emanuele szardíniai és piemonti király, SJ (†1819); Sforza Pallavicino bíb. SJ (†1667) és az alapító Pamfili hg., akinek emlékművét Bernini tervezte. - Mo-on kezdettől fogva ünnepelték, a 18. sz. végéig vigíliás parancsolt ünnep. Szárnyas oltárai: 1460: Bártfa, 1470: Késmárk, 1480: Kassa, Turócbéla. - Gótikus faszobrai: 1490: Kassa, Lőcse, 1510: Kisszeben, 1512: Liptószentandrás. - Oltármestersége: 1431: Szepeshely, 1484: Óbuda, 1495: Eger tp-ában. - Patrocíniumai: besztercebányai egyhm.: 12. sz: Nyitraszeg, 1367: Kós, 15. sz: Garamszentandrás, majd Szebeszló; csanádi egyhm.: 1785: Temesszentandrás, 1898: Kovácsi; egri egyhm.: 1291: Tarpa, 1894: Folyás, 1903: Ládbesnyő, 1926: Kétútköz; erdélyi egyhm.: Futásfalva, Gyimesfelsőlok, Szentegyházasfalu; esztergomi egyhm.: 1688: Érsekvadkert, 1760: Ludány, 1813: Alsókorompa, majd Barsendréd, Egyházfa, Istvánháza, Komárom, Nagykoválló, Nagymagasfalu, Özdöge, Vedrőd, Ásvány; győri egyhm.: 12. sz: Hidegség, 1713: Iván, 1724: Mosonszentandrás, 1753: Pázmándfalu, 1870: Rábapordány, 1889: Süttör; kassai egyhm.: 1328: Semse, 1712: Pécsújfalu, 1746: Berzenke, 1778: Nagyvitéz, 1784: Kajáta, 1834: Aranypatak, majd Magyarkapronca. ~ az egyhm. védősztje; nyitrai egyhm.: Alsóköröskény, Bolessó, Kosárfalva, Nagydivény, Szolopna, Timorháza, Újkrásznó; pécsi egyhm.: 1753: Szajk, 1836: Alsómocsolád; rozsnyói egyhm.: kk-ban: Restér, Tornaszentandrás, 1787: Gesztete, majd Zagyvaróna; szepesi egyhm.: Andrásfalu, Csorba, Hanusfalva, Komlóskert, Liptószentandrás, Pucó, Rózsahegy, Szalók, Szentandrás, Dubrava; szombathelyi egyhm.: Egyházasrádóc, Kám, Szőce; váci egyhm.: 1696: Nógrádverőce, 1700: Bag, 1729: Rétság, 1743: Tóalmás, 1764: Keszeg; váradi egyhm.: 1229: Kötegyán, 1291: Szentandrás, 1297: Fejéregyház, 1423: Biharnagybajom, 1784: Békésszentandrás; veszprémi egyhm.: 1271: Teleki, 1288: Szepezd, 1328: Szentandráspáh, 1339: FeIsődörögd, 1360: Paloznak, 1383: Kölked, 1469: Enying, Balatonendréd, Karakószörcsök; - A halászok, takácsok védősztje. - A m. népi kalendáriumban ~ napja, téli →évnegyedkezdőnap, az →ádvent kezdete. Nem annyira vallásos tiszt., mint inkább házasságszerző jellege révén játszott komolyabb szerepet. Az esztendő folyamán ehhez a naphoz kapcsolódnak a legnagyobb számban a férjjósló, szerelemvarázsló rítusok (andrásolás). A gazd. életben "disznóölő ~nak” nevezik, mert e nap szokás kezdeni a disznóölést; mint termőnap a tyúketetőnapok közé tartozik, de üresnap a malacszületésre, a vadászokra. s asszonyi dologtiltónap. H.E.

Kuster Béla: Szt A. ap. Győr, 1920 u. - MN IV:281. - Schütz 1933. IV:275. - LThK I:511. - BS I:1094. - LK II:506. - SzÉ 1984:683. - Pallas I:609. (s.v. András napja) - Bálint II:505. - MNL I:101. (s.v. András napja) - Tóth 1989:15.

András, Szt (11. sz.): Zobor-hegyi remete. - Lengy. családban született, eredeti keresztneve Zoerard (m-osan Szórád) volt. A Nyitra közelében lévő Zobor-hegyi bencés ktorba lépett, ekkor kapta az ~ nevet. Fülöp apát engedélyével Trencsén közelében, a Vág meredek partján, a szkalkai barlangban remetéskedett. Legendája szerint a Zobor-hegyen vette át apátja kezéből azt a 40 szem pálmadiót, amely a nagyböjt alatt a tápláléka volt, naponta egy szem. Erdőirtással foglalkozott, emellett virrasztott és vezekelt. Elhagyatottan halt meg. Szerz-társai a nyitrai Szt Emmerám-szegyh-ban temették el. Ciliciumként viselt vasláncát Géza hg. 1064: ajándékba kapta a szerz-ektől. ~ barlangját tanítványa, Szt Benedek örökölte, aki folytatta a remeteéletet. Életrajzukat rtársuk, B. Mór, a későbbi pécsi pp. írta meg. - Ü: Benedekkel együtt júl. 17. **

BS I:1175. - Bálint II:59. - Szt András és Benedek legendája (Tarnai-Madas 1991:30. Ford. Csóka J, Gáspár OSB) - Puskely 1994:37.

András, Avellinói, Lanzelotto, Szt, CR (Castronuovo, Nápolyi kirság, 1521.-Nápoly, 1608. nov. 10.): szerzetes. - 1545: pappá szent. 1547: mindkét jog dr-a Nápolyban. Egy ideig a nápolyi érsségen ügyvéd. 1551: rábízták egy apácaktor reformját. Ellenségei emiatt 1556: bérgyilkost küldtek rá, aki súlyosan meg is sebesítette. Amikor fölgyógyult, 1557. XI. 30: belépett a teatinus r-be. 1558. I. 25: tette le szerz. fogadalmait, kiegészítve kettővel: állandóan meg fogja tagadni a saját akaratát, és szüntelenül a tökéletességre fog törekedni. 1560: a nápolyi rház újoncmestere. Növendékei között volt Scupoli Szt Lőrinc is. 1566: házfőn. 1570: megválasztották az új milánói rház vez-jének. Hamarosan egész Milánó legkeresettebb lelkivez-je lett. Borromei Szt Károly nagyon tisztelte. 1571: Piacenzába helyezték át, ahol házfőn., szem. spirituális és egyhm. gyóntató. 1582-től haláláig Nápolyban r. elöljáró volt; a védősztjéről nev. nápolyi apácák alapítója. Nagy hatással volt Nápoly vallási életére. Leveleit két, egyéb írásait öt kötetben adták ki (1731-34). - 1624: b-gá, 1712: sztté avatták. A készületlen haláltól való megmenekülés kegyelméért és agyvérzéskor szoktak hozzá fordulni. - Ü: nov. 10. - Attrib-ai: angyal, kehely, oltár. H.J.

Schütz IV:179. - BS I:1118.

András, Bobola, Szt, SJ (Sandomiri vajdaság, Lengyo., 1591.-Janow, 1657. máj. 16.): vértanú, Litvánia apostola, Lengyelország pártfogója. - 1611: Vilnában lépett a r-be. 1622: pappá szent. Nieswiesben és Vilnában volt hithirdető. 1630: a bobruiski rház főnöke lett, a pestis idején kitűnt a betegek ápolásával. 1636-56: a vidék misszion-a volt, lélekvadásznak nev. A lengy-or. háború végén a kozákok elfogták Janowban, s kegyetlen kínzások után megölték. A pinski koll. tp-ában temették el, sírja zarándokhellyé vált. 1808: ép holttestét Polockba szállították, 1922: a bolsevikok Moszkvába vitték és egy múz-ban közszemlére tették. 1923: 2 amerikai jezsuita, L. J. Gallagher és Walsh (a szegény orosz népnek segítséget vivő p. biz. tagjai) a p. nevében a romlatlan testet elkérték és a Vatikánba vitték. 1924: a római Gesú tp-ban helyezték el. - 1853. VII. 5: b-gá, 1938. IV. 17: sztté avatták. H.J.

Gyenis II:216.- BS I:1153.

András, Corsini, Szt, OCarm (Firenze, 1302. nov. 30.-Fiesole, 1373. jan. 6.): püspök. - Előkelő, gazdag család egyetlen gyermeke. 17 é. korában tért meg anyja könyörgésére („Farkas vagy, mint álmomban láttam! Mikor leszel farkasból báránnyá?”). Belépett a r-be, ahol társai mintaképe lett. Fölsztelése u. 1328: elöljárói a pázizsi egy-re küldték. 3 év múlva visszatért, s perjel lett. Egyh. szónokként feltűnő eredményeket ért el a haragosok összebékítésében, a zsugoriak jótékonykodásra serkentésében, a megátalkodott bünösök megtérítésében. Amikor 1360: Fiesole pp-e meghalt, a kápt. őt választotta pp-nek. Egyhfőként is vezeklőövet viselt. Firenze, Fiesole és Bologna fölzendült polg-ait lecsendesítette. Halála napját egy évvel előtte megjövendölte. A firenzei kárm. tp-ban temették el. 1440: b-gá, 1629: sztté avatták. - Ü: febr. 4. - Attrib-ai: bárány, farkas. H.J.

Caioll, P. OCarm: S. A. C. Carmelitano e vescovo di Fiesole. Firenze, 1929. - Pochin-Mould, D.: Saint A. C. New York, 1962. - Calzolai, C. C.: Santi e beati fiorentini. Firenze, 1965:27. - Santi del Carmelo Róma, 1972:164.

András, Krétai, Szt (Damaszkusz, 660 k.-Gortyna, Kréta szigete, 740. júl. 4.): püspök. - 678: Jeruzsálemben szerzetes. 685: diákonusként Konstantinápolyba ment, ahol egy árva- és öregotthon vez-je lett. 692: Gortyna pp-e. 712: a konstantinápolyi zsin-on először egyetértett a →monotelétákkal, de 713: egy verses hitvallásban visszavonta korábbi nézetét. A bizánci retorika jeles képviselője. A bizánci szert-ban nagy hatása lett kánonjainak. A képrombolókkal szemben védte a képtiszteletet. - M: PG 97:805. (prédikációi); 1306. **

LThK I:516.

András (11. sz.): megyéspüspök. - Vsz. bencés szerz. volt, Lukcsicsnál 1058: veszprémi pp. Utóda (a semat-ban is) 1086: Kozma. 88

Mendlik 1864:49. (itt 1075: Lázár, 1079: Máté, 1082: János a veszprémi pp.) - PBT VIII:31. - Lukcsics 1907:5. (2.) - Schem. Vesp. 1916:VII. (2.)

András (12. sz.): megyéspüspök. - Forrásainkban 1132: egri mpp. Utóda 1135: Bestrius. 88

Mendlik 1864:99. (11.) (1132: pp.) - Gams 1873:367. (10.) - Schem. Agr. 1975:11. (12.) (csak 1132: pp.!) - Sugár 1984:41. (szerinte a Schem. Agr-ben 1139-ig pp.!)

András (†Róma?, 1186): érsek. - A MA-ban 1165-74-ig, a Schem. Jaur-ban 1165-76-ig győri pp., 1176-86: kalocsai érs. Lukács esztergomi érs. 1179: kiközösítette. Részt vett a III. Sándor által összehívott III. lateráni zsin-on, ahol föloldozták a kiközösítés alól. Érssége szinte egész idejét Rómában töltötte. - Utóda Győrött 1176: Mikud, Kalocsán 1187: István. 88

Mendlik 1864:78. (1176: érs., a győri pp-ök között nem említi!) - Gams 1873:371. (1187-79: érs., a győri pp-ök között nem említi) - Winkler 1929:22. - Schem. Jaur. 1940:6. (13.); 1968:26. (13.) - Schem. Col. 1942. (15.) - MTK I:118.

András, OP (13. sz.): püspök. - A Schem. B-D-S-ben (II.) János, Gamsnál Roland (1272-74) utódaként 1280: boszniai pp.; utóda 1289. VI. 23: Tamás. 88

Schem. B-D-S. 1856:5. (8., utóda 1304: Miklós); 1862:3. (4., utóda 1291: Tamás) - Gams 1873:368. - Gasić 1944:12. (8.)

András (†1294. jún. 15?): megyéspüspök. - Kánonjogi dr., 3 testvére is egy. fokozatot szerzett. A MA-ban 1290-1294. VI. 15: győri mpp. 1291: részt vett III. András osztrákok elleni hadjáratában és az azt lezáró békekötés tárgyalásain. 1292. V. 6: részt vett az esztergomi zsin-on. - Utóda Győrött 1295. IV. 24: Tengerdi Tódor. 88

Mendlik 1864:70. (1290-93: pp.) - Gams 1873:373. (1290-93: pp., utóda 1294-96: Benedek) - Schem. Jaur. 1940:6. (26., 1290-95: pp.); 1968:32. (24., szenttamáshegyi prép-nak írja) - (Kollányi nem említi!)

András (†1305): megyéspüspök. - A MA-ban 1275. IV. 3: vál., 1275. IV. 4-1305: tényl. egri mpp. Joghatóságát Péter erdélyi pp. ellenében Máramarosra is kiterjesztette. Pecsétje 1297-ből és 1299-ből maradt fenn. Visszaadta a kápt-nak elvett jószágait és jogait, távolfekvő birtokait Eger környékiekre cserélte. 1291: kirnéi kancellár. 1301: Vencel kirságát támogatta. Joghatóságát Péter erdélyi pp. ellenében Máramarosra is kiterjesztette. - Utóda a kirnéi kancellárságban 1291. X. 9: Benedek veszprémi pp., Egerben 1306: Márton. 88

Mendlik 1864:99. (22., 1275-1305: pp.) - Gams 1873:367. (22., 1275-1304: pp.) - Eubel I:78. (1275, 1304; pp.) - Schem. Agr. 1975:11. (22.) - Sugár 1984:82. (függőpecsétjével) - Bodor 1984:39. (14.)

András, OP (13-14. sz.): püspök. - Pápai kinevezéssel 1322. X. 31: nándorfehérvári pp. - Utóda 1330: Pál OESA. 88

Eubel I:355. (2.)

András (14. sz.): püspök. - 1396. XI. 2: árgyasi pp. A bulláért járó díjak fizetésétől szegénysége miatt mentesítették; egyidejűleg halberstadti spp. is volt. - Utóda 1399. V. 12: Ferenc OSB. 88

Eubel I:104. - Sánta 1914:69. (3.)

András (14-15. sz.): érsek. - A MA-ban 1405. X. 18-1431. VII. 31: raguzai érs., m. okl-ek 1432-36: a raguzai érs-et nem említették. Vsz. a p. nem erősítette meg, mert Gams és Eubel jegyzékében nem található. - Utóda a MA-ban 1437. III. 25-1438. IX. 8: Antal. T.E.

András (15. sz.): fölszentelt püspök. - Sárospataki plnos, 1465. VII. 12: bodonyi fszt. pp. Engedélyt kapott, hogy Nyitra városában és az egyhm-ben tevékenykedjék. - Utóda 1471. VIII. 25: Balázs OP. 88

Eubel II:121. (11.)

András (†1536 k.): fölszentelt püspök. - 1500: zágrábi éneklőknk., 1516: urbóci főesp., 1526: rosoni cpp-ként Zágrábban Erdődy Simon spp-e. - Utóda a rosoni c-en 1536. II. 11: Szondy Pál. 88

Matković 1888:XLI. (383, 418, 436.) - Gams 1873:415. (1517. IX. 18-1536. XI: Arnoldi Adorján OCarm a rosoni pp.) - Eubel III:306. (1519. XII. 23: Ulixboni Ambrus OESA lett a rosoni pp., ~t nem közli)

András, Andreas Lapicida, Endres Steymecz (15. sz. utolsó harmada-1504): kőfaragó, építőmester, nagyszebeni polgár. - 1486 e. a keresztényszigeti, 1491-98: a muzsnai tp-ot építette át késő gótikus csarnoktp-má. 1495: a kerci ciszt. tp. hálóboltozatát emelte. 1498-1504: sztségházakat, ülőfülkéket, szószékeket, sekrestyeajtókat faragott. L.P.

Öst. Zeitschr. f. Kunst und Denkmalpflege XXXI. 1977:29. (Hermann Fabini: Andreas Lapicida - ein siebenbürgischer Steinmetz und Baumeister der Spätgotik)

András Jeromos, OFM (Szászvolkány, Brassó vm., 1897. máj. 10.-Farrell, Penn., USA, 1953. okt. 20.): lelkipásztor. - 1913. VIII. 24: lépett a r-be. A fil-t Medgyesen, a teol-t Vajdahunyadon végezte. 1920. VIII. 26: ünn. fog. tett, 1921. V. 5: pappá sztelték. Désen hitokt., 1923: Székelyudvarhelyen tanítóképzői tanár. 1924: kivándorolt a USA-ba, Clevelandben és a szórványban a m-ok lpászt-a, 1935: Farrellben (Penn.) a Szentháromság-tp. plnosa. Oltáregyletet, Szt Név társulatot, énekkart vezetett. K.P.

György 1930:879.

---

András Ilona Fridiana, KN (Kerkaiklod, Zala vm., 1904. jan. 29.–Zalaegerszeg, 1988. dec. 29.): szerzetesnő. – 1921. XI. 8: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1923. VIII. 23: tette. Szentkirályon szakácsnő, Szegeden dajka óvodában. – A szétszóratás után 1950 őszétől Zalaegerszegen szakácsnő, 1963: a körmendi kórházban dolg. r.k.