🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Amerikai Magyar Szövetség
következő 🡲

Amerikai Magyar Szövetség, 1906-: Clevelandben alapították az USA-ba kivándorolt m-ok érdekvédelme és a m. nép világ előtti érdekképviselete céljából. Minden vallás képviselteti magát benne. **

Török 1978:465.


Amerikai Magyar Szövetség, AMSz, American Hungarian Federation, AHF: az amerikai emigráns magyarok szervezeteinek, egyházi közösségeinek és intézményeinek szövetsége. Központja Washington, DC, USA. – 1906: Clevelandben (Ohio, USA) alapították, a legnagyobb amerikai-m. szervezet és az USA-ban létrejött legelső emigráns nemzeti szerveződések egyike. Célja a m. örökség megőrzése, a m. kultúra iránti jobb megértés kialakítása, az USA és Mo. közötti keresk. és egyéb kapcsolatok előmozdítása, a bevándorló m-ok támogatása, tájékoztatása, az USÁ-ban élő m. származásúak érdekvédelme. Kulturális, oktató, társasági-programokkal szolgálja a m. származású és a m. kultúra iránt érdeklődő embereket. – A 20. sz. folyamán feladata kibővült az anyaországi és a Kárpát-medencei utódállamokba került m-ság támogatásával. Munkájában támaszkodik minden amerikai-m. egyén és csoport tevékenységére, függetlenül azok politikai-, vallási- vagy egyéb elkötelezettségére. Kommunikációjában kétnyelvű: m. és angol, hogy a m. ügyek iránt világszerte megmutatkozó ismerethiányt és értetlenséget feloldja, illetve a második-, harmadik-generációs m. emigráns csoportokat is elérje, akik már kevéssé ismerik a m. nyelvet, de őrizni kívánják nemzeti hagyományaikat és az összmagyarság javára kívánnak lenni. – Megalakulásának előzménye a clevelandi Kossuth-szobor létrehozására indított gyűjtés volt, amelyet az amerikai m. nyelvű „Szabadság” újság és annak szerkesztője, Kohányi Tihamér 1902–: szervezett. A szobor avatásán senki sem jelent meg az anyaországból, ezért a gyűjtést tovább folytatták egy George Washington-szobor bp-i felállítására a Városligetben, a hazai és az emigráns magyarok közötti egység demonstrálására és a kapcsolatok fenntartása céljából (1906.). – A szoborállítás szervezői hozták létre az ~et, amelyet később az amerikai kormányzat az amerikai m-ok hivatalos érdekképviseletének ismert el. Első elnöke Kohányi Tihamér lett. 1929. V: Buffaloban az Első Magyar-Amerikai Kongresszuson az ~ mozgalmat szervezett a trianoni békediktátum igazságtalanságai ellen, megkísérelve az amerikai kormányt a békeszerződés reviziója mellé állítani. VIII: a Magyarok Első Világkongresszusán, Bp-en, az ~ a Magyarok Világszövetségének egyik alapító tagja lett. 1931. VII: egyik ötletadója, támogatója volt a →Justice for Hungary repülőgép nagy világérdeklődést kiváltó óceán-átrepülésének, amelynek célja volt felhívni a világ figyelmét a Mo. elleni trianoni igazságtalanságra. – A II. vh. alatt az ~ védnöksége alatt kezdett működni a Független Magyarországért Mozgalom, amely Eckhardt Tibor vezetésével el kívánta érni, hogy „felemelje szavát az otthon elnémított magyar nép nevében” és az országot mintegy átállítsa a nyugati szövetségesek közé. – A II. vh. végén, előrelátóan már 1944. IX: az ~ létrehozta az Amerikai Magyar Segélytanácsot és az Amerikai Református Szövetséggel együttműködésben Magyar Segélyprogramot szervezett a nélkülöző anyaország támogatására. Öt év alatt mintegy hárommillió dollár értékben küldtek pénz- és tárgyadományt (főleg élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű, és mezőgazdasági gépek formájában). – A segélyezést a Ny-Eu-ba került m. menekültekre csak 1947 u. sikerült kiterjeszteni, amikor a Segélytanácsból ki tudták zárni az amerikai hatóságok egységesítő szempontjai miatt eredetileg kötelezően bevett kommunista ügynököket, akik ellenezték a menekültek tömegeinek támogatását. – 1956. végén második Magyar Segélyprogramot indítottak, ezúttal mintegy félmillió dollár értékben. Az 1956-os menekültek közül 65.000 érkezett az Egyesült Államokba az ~ támogatásával. – Az ~ a m. emigráció különböző hullámaiban érkezett m-okat ill. szervezeteiket igyekezett összefogni ernyő-szervezetként, ami időnként nehézségekkel járt, azok nagyon eltérő felfogása és helyzete miatt. – Az összmagyarság szemlélete máig jelen van az ~ tevékenységében: figyelemmel kíséri a világban szétszóródott, de főleg az utódállamokba került m-ok helyzetét. A magyarságot érintő kérdésekben rendszeresen az amerikai kongresszushoz fordul beadványokkal. 1974: az ~ lobby-tevékenysége hatására kapta meg Mo. a „legnagyobb kedvezmény” státusát. Szerepe volt az ukrán-szlovák határ által kettévágott Szelmenc helyzetének rendezésében is. 1990. III. 15: Kossuth mellszobrot helyezett el a washingtoni Kapitólium rotundájában. N.D.

Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei, 1941–1972.

Bp., 2006.