🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Alsó-Fehér vármegye
következő 🡲

Alsó-Fehér vármegye: a történelmi Magyarország Torda-Aranyos, Kis- és Nagy-Küküllő, Szeben és Hunyad vármegyék által határolt része. - Ter-e 3576,5 km². Fő folyói: Aranyos, Maros, Nagy-Küküllő, Ompoly, Sebes. 1744: választották le az addig egységes Fehér vm-től, határait az 1876:33. tc. módosította. Székhelye Gyulafehérvár sz. kir. város, Erdély egykori fejed. székvárosa, 1658-1924: Nagyenyed nemes város. Abrudbánya és Vizakna kiváltságos mezőváros volt, amíg 1870: Nagyenyed, 1876: a 20. tc. alapján mindhárom város elveszítette tvhat. jogát. 1919: 4 városa, 177 közs-e volt, közülük 8 több mint 2000 lakosú. - Pléb-k az erdélyi egyhm-ben: Abrudbánya, Alvinc, Borbánd, Gyulafehérvár, Magyarigen, Marosújvár, Nagyenyed, Tövis, Tür, Vizakna. 131. g.k. par. a gyulafehérvár-fogarasi, 1 a lugosi, 109 g.kel. az erdélyi egyhm., 15 gyül. az erdélyi ev., 40 gyül. az erdélyi ref. egyhker. része; az izr-knak 3 akv. ker-e volt. - Lakói 1786: 139.056, 1869: 188.703, 1880: 178.021, 1890: 193.072, 1900: 209.836. 1910: 39.107 m., 7269 ném., 171.483 rum., 3541 egyéb; 11.194 r.k., 85.276 g.k., 89.724 g.kel., 7283 ev., 23.099 ref., 1269 unit., 3845 izr., össz. 221.618. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 38., népességileg a 35., népsűrűségét tekintve (1910: 61/km²) tekintve a 34. - 1899-1913: kivándorolt 24.840 fő, visszavándorolt 4220 fő, mellyel a 20.620 kivándorlót tekintve a 17. a vm-k között. - 1920. VI. 4: ~ egészét Romániához csatolták. 1925: székhelye ismét Gyulafehérvár, ~ az Alba (Fehér) rum. nevet kapta. 1938. VIII. 14: a megyerendszer helyett bevezetett új közigazg. a Gyulafehérvár székhelyű Maros tartományba sorolta, késébb ismét megye, 1952-68: Kolozs tartomány része. 1968: a megyerendszer újbóli megszervezésekor nagyobbik részében, Gyulafehérvár székhellyel állították vissza.  88

Pallas I:495. - Alsófehér vm. monográfiája 1-3. köt. Nagyenyed, 1896-1901. - Edelényi 1928:694. - Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér m. a kk-ban. Bp., 1939. - Györffy II:97. (Erdélyi Fehér vm.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.