Magyar Katolikus Lexikon > A > Algéria


Algéria, Al-Dzsumhúrijat al-Dzsazáirijat al-Dimúkratijat as-Sa'abija: köztársaság Északnyugat-Afrikában. - Határai: Marokkó, Ny-Szahara, Mauritánia, Mali, Niger, Líbia, Tunézia, Földközi-tenger. Ter-e 2.381.741 km². 1990: 25.630.000 lakos. Főv-a Algir. Hiv. nyelve az arab és a fr. - A lakosság 19 %-a arab, 56 %-a berber, D-en kevés tuareg és néger, s néhány ezer európai. - Őslakói berber törzsek voltak. Az ókorban a főníciaiak hódították meg, majd Mauretania Caesarea és Numidia néven a róm. birod. része lett. A vandálok uralma után 533: bizánci, 709: arab, a 15. sz: sp., 1520: török uralom alá került. Ettől kezdve a kalózok és a rabszolgakeresk. közp-ja volt. 1808: független közt., 1834: fr. gyarmat. A 7 é. háború után, 1962: független közt. lett. - A kerség ~ban a 2-3. sz: terjedt el. A róm. birod. városai: Icosium (ma: Algir), Julia Cirta (ma: Constantine), Hippo (ma: Bone) ppi székhelyek voltak. A vandálok ezt az É-afrikai egyh-at teljesen elpusztították. A bizánci birod. nem tudta helyreállítani az Egyh. életét, de egy ker. közösség 1150-ig létezett. Az arabok elterjesztették az iszlámot. Az első misszion-ok Spo-ból érkeztek a 15. sz: ker. foglyok, katonák és kereskedők lelki gondozására. A rabszolgák kiváltásáért 1580-tól a trinitáriusok és mercedáriusok, 1646-61: a lazaristák nem egyszer adták életüket. - Érseksége és ppségei: 1650-1827: ~ lazarista ap. vik., 1838: Algir, 1866: Constantine, Oran, 1855: Laghouat. Az algiri ppséget a fr. telepesek számára alapították, a térítést a →Fehér Atyák és →Fehér Nővérek kezdték a muzulmán nép körében. A lazaristák 1842: Algirban, Constatine-ban és Oranban szem-ot nyitottak. 1939: érkeztek az első jezsuita misszion-ok. 1962: a függetlenség kikiáltása után az európaiak legnagyobb része elhagyta ~t. 18 hónap alatt 800 ezer r.k. menekült el. 1989: 25.630.000 lakos, áll.vallás a szunnita mohamedán, 45.000 r.k. 88

Pallas I:357. - LThK I:337. - NCE I:316. - TK 1991.