🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Akkó
következő 🡲

Akkó: tengerparti kereskedőváros a Jordán vidékét Egyiptommal összekötő út mentén, Palesztina egyetlen természetes kikötője a Földközi-tengernél. – Már az →amarnai levelekben és egyiptomi, ugariti, asszír forrásokban is szerepel. A kánaániták birtoka, az izr-k megkísérelték elfoglalni (Bír 1,31), de sikertelenül, s bár Józs 19,30 Áser örökrészének mondja (téves olvasat!), sosem volt az izr-ké. – Későbbi neve Akre, ill. Ake, utóbb Ptolemaisz, II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi fáraóról (ur. Kr. e. 285–247), aki sokat épített hozzá. Tírusz és Szidon bukása (Kr. e. 4. sz.) után jelentősége megnőtt. Miután IV. Antiokhosz Epiphánesz meghódította, a Szeleukidák kedvelt tartózkodási helye lett. 1Mak 10,51–66: itt tartotta esküvőjét Alexander Balasz és Ptolemaiosz lánya, Kleopátra; 11,20–27: Demetriosz kegyesen fogadta Makkabeus Jonatánt, de maga a város Izr-ellenes volt (5,15). Itt ölte meg Triton álnok módon Jonatánt (12,45–48). Amikor a Szeleukidák hatalma megszűnt Föníciában, Alexandrosz Janneusz megkísérelte elfoglalni, de sikertelenül. Kr. e. 47: Szíriához csatolták Claudia Ptolemaisz néven. Pál ap. megszakította itt hajóútját, hogy egy napot a testvéreknél töltsön (ApCsel 21,7). R.É.

BL:31.