🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Aggházy
következő 🡲

Aggházy Gyula (Dombóvár, Tolna vm. 1850. márc. 20.–Bp., 1919. máj. 13.): festő. – Neje Balló Mariska (1885–1956) festő; fia Tibor (1880–?) építész. Apja kívánságára zenélni tanult, a Nemz. Szính. zenekarában muzsikát, közben Újházy Ferenctől (1827–1921) festeni tanult, másolta az antik mintákat. Abbahagyta zenei tanulmányait, 1869–71: Bécsben a képzőműv. akad. növendékeként Engerth, Geiger, Blaas és Wurtzinger voltak mesterei. 1871–73: Münchenben Wagner Sándornál (1838–1919) tanult, 1873–: önállóan dolgozott. Ott festette első kiáll. képét a Mesélő babát; hazaküldött képei elismeréseként 1876-ig áll. ösztöndíjat kapott. 1874: megbetegedett, hazatért, az év végén Párizsba ment ahol kb. 1 é. →Munkácsy Mihály (1844–1900) tanítványa volt. – 1875 nyarán visszatérve Bpre, 1876: Szolnokra költözött, s ott a m. népéletet tanulmányozta. Ott festette a Kártyavető cigányasszonyt, a Dagasztó menyecskét. Első nagy sikere a Kényszer koncert c. képéhez fűződik, mely télen az országúton egy farkas által megtámadott cigány muzsikusokat ábrázolt (1881: a párizsi Salon kiállítása után megvásárolták). 1880: Tinódi Sebestyén főúri társaság előtt verses krónikát énekel c. vázlatával a tört-i festmény pályázaton is részt vett. 1881: Bpen Tere-fere c. művével megnyerte a Ráth-féle 100 aranyas díjat (a Szépműv. Múz. tulajdona), 1882: Lacikonyha a kir. képtárába került. A bpi Operaház udvari páholya előcsarnokának párkány szalagját, 1882: m. dalművekből vett alakokkal díszítette; a bártfai főtp. nagy, szárnyas főoltárának 36 képét. Szt Egyed legendája 12 képét, Szt István, Szt Imre, Szt László, Szt Erzsébet, stb. m. sztek képeit. Ő festette a budavári koronázó (Mátyás) tp. lorettói kpna szárnyasoltárának 4 képét, a Bp-lipótvárosi Szt István baz. Mária- és a nagyobb Kereszt-oltárok építményén levő medaillon képek kartonjait. – 1884: Kenderáztató; A házasságtörő nő (Tarkányi Béla apátknk 500 frtos egyh- festészeti díját nyerte), 1885: két hónapig Velencében, Firenzében és Rómában a régi mestereket tanulmányozta. 1886: Komoly kérdés képe (a párizsi Salonban mention honorable-t nyert); Téli mosás, stb. Az 1870–80-as években illusztrálással is foglalkozott. 1902: Vonós négyes holdvilágnál (a kir-i képtár tulajdona); Gábor arkangyal (oltárkép, erzsébetvárosi tp.); Lakodalom (1908: a londoni m. kiáll. ezüstérmese, ~ legnagyobb arányú genre-képe). 1887–97: az Orsz. Iparműv. Isk., 1897–1908: a Mintarajzisk. és Rajztanár-képző (1908–: Képzőműv. Főisk.) alakrajz tanára. A Nemz. Szalon alapító tagja és állandó kiállítója. Képei a Szépműv. Múz-ban: Alföldi tanya; A régi Döbrentei tér Budán; Balatoni táj; Birkanyáj, Erdei tó; Fűzfák alatt, Őszi szántás, Táj parasztnővel; Tájkép pulykapásztorral; Te vagy?, Terefere; Vízparton. Egyházműv. Lap. 1883:256. – Fekete József: M. festők műtermeiben. (Bp., é. n: 57.) (Arck.) – M. Szalon 1886:311. (Arck.); 1892:14. (Arck.) – Építő Ipar 1892:370. (Steinhausz László: A bártfai szt. Egyedhez c. pléb. tp. új főoltára) – Pallas I:153. (Bp., 1851!) – Műcsarnok 1899:251. (A ferencvárosi tp. oltárképe) – Révai I:158. – Thold Orbán Imre: A bpi szt István tp. Bp., 1905:36. – Az Orsz. M. Kir. Képzőműv. Főisk. ért. Bp., 1908. (Várdai Szilárd: Az Orsz. M. Kir. Mintarajzisk. és Rajz-tanárképző tört. 1871–1908) – Nemzeti Szalon alman. Bp., 1912:147. – Szendrei–Szentiványi 1915:7. – Orsz. Iparműv. Isk. évkve. 1880–1930. 1930:77. (s.v. Aggházi) – Műv. lex. 1935. I:13. (s.v. Aggházy) – Sziklai 1941:514. (s.v. Aggházy * Bp. ) – Bíró 1955:591. – Seregélyi 1988:14. (s.v. Aggházy)