Abaúj vármegye: 1. a történelmi Magyarország Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod és Torna vármegyék által határolt része. Fő folyói: Hernád, Bódva. - Az Aba és a Bárca nemzetség földje volt Szt István korában, kialakulásában a pataki, sárosi és tornai kir. erdőispánság játszott szerepet. A 13. sz. 2. felében különült el Hevesújvár és Sárosújvár vm-től. 1241-42: a tatárok ~ egy részét elpusztították, de a vm. központját, Abaújvárt nem tudták elfoglalni. IV. Béla 1241 után Kassa és Szepes vidékére németeket telepített. Urai az utolsó Árpádok idején az Aba nb. Amadék. Hatalmukat 1312. VI. 15: a rozgonyi csatában I. Károly Róbert törte meg, birtokaikat a Drugetheknek adta. Utóbb a Perényi, Rozgonyi és Czudar család a fő birtokosa. A 14. sz-tól székhelye Kassa. 1427: adólajstroma 5187 jobbágyportát, 1494-95: 3500 adózó házhelyet említett. A 15. sz: egyh. birtokosai: Jászóvár város 13 környékbeli faluval a jászói prépságé, 8 falu a széplaki apátságé, 4 falu a regéci pálosoké, 3 falu Kisida táján a szepesi káptalané, Héce az egri pp-é, Onga egy része a gombaszögi pálosoké, 2 helységben részes a váradi kápt. Mohács előtt 9 vára, 14 városa, 318 helysége, 275 főbb birtokosa volt. 1514: a Dózsa parasztháború Szikszó környékét érintette; 1526 után János és Ferdinánd kir., majd a török elleni harcok színtere. D-i része a töröknek hódolt, É-i fele a kir. Mo-é, 1644-48: az Erdélyi Fejed-séghez tartozott. Thököly és Rákóczi szabharca idején kuruc-labanc hadszíntér. 1782-90: II. József Torna vm-vel egyesítette. 1804: alapították a →kassai püspökséget. 1831. VI: ~ ter-ére is átterjedt a koleralázadás. 1848: itt toborozták a 9. honvéd zászlóaljat. 1850: ill. 1854-60: az önkényuralom Torna vm-t ~hez csatolta, de az alkotmányosság mindkettőt helyreállította. - ~ ter-e 1877: 2872,71 km². Az 1881:63. tc. →Abaúj-Torna vármegye néven egyesítette. - 2. 1945. I. 20: a fegyverszünet értelmében Abaúj-Torna vm. Mo-é maradt. 1679 km²-ét ~ néven - Szikszó székhellyel - az abaújszántói, bódvaszilasi, gönci és szikszói járásba szervezték, a →tanácsrendszer bevezetésekor az újonnan alakított →Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe kebelezték. Lélekszáma 1787: 114.833, 1828: 158.833, 1869: 144.924. 88

Korponay János: ~ monographiája. 1-2. köt. Kassa, 1866-71. - Csánki I:195. - Abaúj-Torna vm. és Kassa Szerk. Borovszky Samu, Sziklay János. Bp., 1896. - Csoma József: Abaúj-Torna vm. nemes családai. Kassa, 1897. - Györffy I:39. (térképpel)