🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > A. Tóth
következő 🡲

A. Tóth Sándor (Rimaszombat, Gömör-Kishont vm. 1904. ápr. 7.– Zalaegerszeg, 1980. okt. 2.) ref. rajztanár, festőművész, cserkészvezető. – Rimaszombatban éretts., átszökve Bp-re beiratkozott a képzőművészeti Főiskolára. Már 1926-ban önálló kiállítással lépett a nyilvánosság elé. Mint fiatal festőművész jelentős időt töltött Párizsban és Londonban. Párizsba vette fel neve elé az A-betűt (Alexander). Kiválóan beszélt németül, franciául és angolul. Bábjátékos ismereteit a cserkész munkájában kamatoztatta. A Pápai Ref. Gimn. festőművész rajz- és művészettörténet tanáraként nagy szeretettel, szigorúsággal és nagyvonalúsággal nevelte fiait az iskolában, reformátusokat, katolikusokat, evangélikusokat és zsidókat. Előadásaival szinte forradalmasította a közízlést. Tanítványai közül többen kiemelkedő alkotóművészek lettek. Cserkész pályafutását a Felvidéken, Rimaszombatban kezdte, ahol érettségiző diákként már a csapat parancsnoka. Majd a pápai református kollégium tanáraként a 227. sz. Tisza cserkészcsapat parancsnoka lett. A két világháború közötti cserkészvezetők egyik legismertebb egyénisége. Ő volt az 1933-as Gödöllői Jamboree fő tábortűzvezetője. A Jamboree után megkapta a „Fehér Szarvas” kitüntetést. 1937: a hollandiai Jamboreen az egyetlen külföldi, aki a tábor vezetőségében helyt kapott. Itt is ő vezette a nagy tábortüzeket. A regősmozgalom egyik korai támogatója, a m. cserkészet árnyjáték, majd kesztyűs bábművészetének egyik elindítója. Ő alkotta meg többek között a bábművészetben közismert Üst Ubul és Verj Elek cserkész bábfigurákat és bábjátékokat. Számos bábszínházi jelenetet írt. Maga is készített bábfigurákat és erre tanította cserkészeit is. 1941: félkész bábfigurák gyártását kezdték el, melyhez festési, ruházati és a bábfejek faragásához rajzot és utasítást is adtak. Külön foglalkoztak bábszínházak létesítésével, a paravánok elkészítésével. Az 1947-es franciaországi Moisson-ban megrendezett Jambore-n is nagy sikert aratott bábfiguráival és műsoraival. 1948: szervezte a Magyar Bábművészek Egyesületét, ahol alelnök lett. Több bábtanfolyamot szervezett. – Festészetére rányomta bélyegét a párizsi tartózkodása. Cserkésztémájú festménye „A cserkészet útja” kalandos utat járt be. A kép a budapesti 1. sz. BKIE cserkészcsapat otthonát díszítette. Közismertségét a később megjelent képeslapnak köszönhette. 1948: a cserkészek jól becsomagolva, a Horánszky utcai épület pincéjébe rejtették. Több mint negyven év után, szinte sértetlenül került elő a kép, amely előbb a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményébe került, majd a Gödöllői Városi Múzeum cserkészkiállításának egyik féltett kincse lett. 1991. IX. 1: leplezték le a Búza Barna által készített domborműves emléktábláját a Pápai Református Kollégium falán. Bo.J.–Fe.Má.