ájtatossági gyónás: rendszeres gyakori szentgyónás olyan anyagról, amit nem kötelező meggyónni (bocsánatos bűnök és tökéletlenségek). - Az első századokban nem volt szokás, később azonban, főleg a szerzetesség erősödésével az életszentségre törekvés hathatós eszköze lett. Az újkorban sok támadás érte, ezért legutóbb XII. Pius pápa védelmébe vette és ajánlja, mert önismeretre segít, mélyíti az alázatot, gyökerükben támadja gyengeségeinket, biztosítja az éberséget a lélek dolgaiban, tisztítja a lekiismeretet, erősíti az akaratot, s növeli Isten kegyelmét (→Mystici Corporis, →Mediator Dei enc.). A lelkivezetés elengedhetetlen föltétele, ezért a szerz-ek, papnövendékek és papok számára kötelező. Számukra 2, másoknak 3-4 hetente ajánlott. H.L.

LThK I:504. - CIC 1983:246, 276, 630, 664, 719.k.