Magyar Katolikus Lexikon > A > általános helynök


általános helynök (lat. vicarius generalis): a püspököt az egész egyházmegye kormányzatában rendes hatalommal (potestas ordinaria vicaria) segítő pap (vö. 475.k. 1.§, 478.k. 1.§). - Kinevezése kötelező. Több ~öt csak különös lelkipásztori szempontok (pl. az egyhm. kiterjedése, lakóinak száma) alapján szabad kinevezni (475.k. 2.§). Az ~ tisztsége, szemben a →püspöki helynökével régi intézmény az egyh-ban. - Hivatala elnyerésének feltételei: 1. a papság (ez a hivatal lényegénél fogva érvényességi feltétel, vö. 129.k. 1.§, 475.k.); 2. a betöltött 30. életév; 3. kánonjogi v. teol. drátus, licenciátus v. legalább jártasság; 4. tanbeli kifogástalanság; 5. kellő személyes tulajdonságok (becsületesség, okosság, az ügyintézésben való jártasság) (478.k. 1.§). Mindezek az 1. kivételével csupán a megengedettséget érintik. Nem szabad kinevezni: a →penitenciárius kanonokot (vö. 508.k.), hiszen a külső és a belső fórumon való intézkedések konfliktusba kerülhetnének; olyan személyt, aki a pp-nek negyedfokú v. annál közelebbi rokona (vö. 478.k. 2.§). A CIC 1917:367.k. 3.§-a szükség esetét kivéve azt is megtiltotta, hogy az ~ plnos v. más lelkipásztori hivatalt viselő személy legyen, e tilalmat azonban a CIC átdolgozása során törölték. - A hivatal elvesztése történhet lemondással; a megbízatás idejének lejártával (vö. 186.k.; ha meghatározott időre nevezték ki); elmozdítással; automatikusan, ha a ppi szék megüresedik, kivéve ha a helynök spp. rangban van (481.k. 1.§; vö. 409.k. 2.§). A mpp. tisztségének felfüggesztése az ~ hatalmát is automatikusan felfüggeszti, hacsak nem felsztelt pp. (481.k. 2.§). - Az ~öt a végrehajtó hatalom terén azok a jogok illetik, amelyekkel maga a mpp. rendelkezik, kivéve azokat az intézkedéseket, melyek meghozatalát a pp. magának tartotta fenn, v. melyekhez a jog különleges ppi megbízást kíván (479.k. 1.§), vagyis azt mondja ki, hogy a mpp. hatáskörébe tartoznak; végezheti viszont mindazt, ami a Codex szerint az →ordinárius feladata (vö. 134.k. 3.§; 381.k.). Illetékességi területén belül külön megbízás nélkül is élhet a mpp-nek megadott →állandó felhatalmazásokkal (479.k. 3.§), vagyis nem csupán almegbízottként gyakorolhatja azokat. A mai egyházjogban az ilyen állandó felhatalmazások gyakorlati jelentősége erősen csökkent. Az ~ jogosult az olyan leiratok végrehajtására, melyeknek végrehajtója, hivatalánál és nem személyes adottságainál fogva, a mpp. lenne (479.k. 3.§). Köteles a mpp-nek előzetesen és utólag is beszámolni azokról az ügyekről, melyeket intéz, s a mpp. szándéka ellenére nem járhat el (480.k.).  E.P.

Erdő 1991:276.