Magyar Katolikus Lexikon > A > államegyház


államegyház: az állam és az egyház természetellenes viszonya, melyben az egyházat közvetlenül az államérdek szolgálatába állítják. - Az áll. szervei visszaszorítják a papságot, az egyh. ügyeibe a legközvetlenebbül beavatkoznak; a világi hatalom elvárja, hogy az egyh. az áll. pol-ideológiai érdekeit közvetlenül kiszolgálja. Az ~ kialakítása együttjár az egy állam - egy vallás fölfogással. Ilyen értelemben nem sikerült kiépíteni ~at sem a prot. fejed-knek Erdélyben, sem a Habsburgoknak Mo-on. - II. József egyhpol. rendeletei avatkoztak be leginkább a r.k. egyh. ügyeibe. Kaunitz és Van Swieten államfölfogása szerint a hittételek kivételével az uralkodónak valamennyi egyh. kérdésben joga van megnyilvánulni, intézkedni. A kir. 1781: megtiltotta, hogy a mo-i szerzetesr-ek külhoni elöljárók utasításainak engedelmeskedjenek, hogy Rómába pénzt küldjenek. Kir. engedélyhez kötötte a p. rendeletek kihirdetését (→placetum regium). A →cenzúrát világi hatóság (Könyvvizsgáló Bizottság) kezébe adta, 1781. X: kiadta a →türelmi rendeletet, 1782: föloszlatta valamennyi nem tanítással, betegápolással v. tud-nyal foglalkozó szerzetesr-et, vagyonukat a →Vallásalap kezelésébe utalta. Megváltoztatta a hazai főpapság vagyonjogi helyzetét: tagadva, hogy az egyh.vagyont nemesi jogon bírnák, csupán haszonélvezeti jogot ismert el a birtokokra. A kalapos kir. intézkedéseit ellensúlyozandó VI. Pius 1782. III: Bécsbe utazott, de tárgyalásai eredménytelenek maradtak. II. József róm. látogatása viszont 1783. XII: a p. egyházkormányzati engedményeivel zárult. - Az ~ és az ~i törekvések maradványainak teljes fölszámolása lassú folyamat során, véglegesen a 19. sz. 2. felében következett be. M.B.