Magyar Katolikus Lexikon > A > ágostonosok


ágostonosok, ágostonos remeték (lat. Ordo Fratrum Eremitarum Sancti Augustini, OESA, Eremitae Augustini, ErA, Eremitae Ordinis Sancti Augustini, OSA): apostoli munkát végző szerzetesek. - IV. Sándor p. Licet ecclesiae catholicae bullája (1256) nyomán Itáliában több remetetársulás egyesült, nevüket az →ágostonos reguláról kapták. Köztük volt a Malevali Vilhelmus (†1157) által alapított közösség is, melynek egy része Szt Ágoston, a másik Szt Benedek reguláját követte. Az utóbbiak 1266: p. jóváhagyással kiváltak az unióból, és önálló r-ként működtek tovább (→vilhelmiták). Az ~ r-je már a 13. sz: elterjedt Eu-ban. A rtart-ok perjelei és megbízottai 6 évenként jöttek össze ált. káptalanra; azon választották meg a r. generális perjelét. A tart-ok élén a provinciális perjel állt, akit a 3 évenkénti tart. káptalanon választottak. A ktorok feje a perjel (prior) volt: IV. Miklós 1289: kivette a r-et a pp-ök joghatósága alól. 1290: a regensburgi ált. kápt. véglegesítette a r. konstitúcióit. A teljes szegénységet nem tudták oly következetesen megvalósítani, mint a ferencesek, mivel számos ktoruk magányos helyen állt. Sokan tanultak és tanítottak egy-eken, 1338-tól a tart-oknak →studium generalét kellett felállítaniuk. - 1266: Mo-on a vilhelmiták házait az ~hoz csatolták, de az okl-ekben időnként még ezután is vilhelmitáknak nevezték őket. 1278: említik először az ~ mo-i provinciálisát. 1295: a sienai ált. kápt. fölsorolta a r. 16 provinciáját; sorrendben az itáliai után a 11. helyen a m. tart. következik. A kk-ban kb. 36 helyen volt házuk Mo-on. Ismertek: Bártfa, Borok, Buda, Dés, Ercsi, Eger, Esztergom, Gyulafehérvár, Harapkó, Kaza, Körmend, Körös (Körös vm.), Lövő (Zala vm.), Németújvár, Pápóc, Pécs, Sáros, Sárospatak, Székesfehérvár, Szepesvár, Szepesváralja, Torda, Újlak, Verőce (Verőce vm.), Sár (Heves vm.?), Geőr(?), Dédes(?), Kács (Kach), Turul(?) Zengg, Mezősomlyó(?), Várad(?), Tolmaten(?), Kassa(?), Pach(?). E házak a 16. sz. közepére a török hódítás és a reformáció hatására elnéptelenedtek. Esztergomi ktoruk volt a m. tart. központja, a provinciális perjel és a studium generale székhelye. - A r. tagjai közül Fraknói István 1350: nyitrai pp., 1367: kalocsai érs. és I. (Nagy) Lajos kir. követe is volt. - A m. rtart. főnökei (Fallenbüchl szerint): 1278: Illés, 1308: Salamon, 1315: János (Désvárról), 1317: Lőrinc, 1351: János, 1432: György (de Valle Speciosa), 1435: Bertold (Puchhauser de Regensburg) bécsi teol. dékán, 1456: Peleskey Lukács (Bedy Vince szerint), 1466: Bertalan (Tordáról), 1489: Gergely (Budáról), 1491: Kőrösi Máté, 1498: újra megválasztották az egri kápt-on, 1505: Márton (de Velithe, Bártfáról), 1510: Pécsi Márton, 1515: István de Sáros, 1517: Ágoston Vincentinus, 1527: Balázs (Pécsről), 1528: (újra) Kőrösi Máté, 1543: Újlaki János (Fehérvárról). - A 16. sz. első felében a szászo-i provinciában kezdődött reformtörekvéseket alapjában rendítette meg a r. tagjának, →Luthernek föllépése, majd vicarius generalisuk lemondása és utódjának csatlakozása Lutherhez. A reformáció a Brit szg-eken és Skandináviában is elsöpörte összes ktorukat, de Spo-ban (recollecti) és Itáliában, majd Fro-ban a 16. sz. 2. felében és a 17. sz: a reformok új virágzása segítette a r-et. Mint gyóntatók, hitszónokok, gimn. tanárok és egyh. írók nagy szolgálatot tettek az Egyh-nak nemcsak Európában, hanem a tengerentúli missziókban is. - Mo-on 1655: Lékán (1820-ig), 1700: Budán, 1713: Pécsett telepedtek le újra, de II. József föloszlatta házaikat. A fr. forr. és a szekularizáció azután csaknem összes ktorukból elűzte őket, csak a 19. sz. végén kezdtek ismét megerősödni. - 1990: 404 rházban 3231 szerz., köztük 2494 pap élt. Öltözetük hegyes kapucnival ellátott fekete habitus, bőrövvel. H.F.

Schier, X.: Memoria provinciae Hungaricae Augustinae antiquae. Graz, 1778. - Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Mo-on. Bp., 1943. (ném-ül: Augustinians. 1965:131) -Egyháztört. 1943:427. (Mályusz Elemér) - Scientia Augustiniana. Würzburg, 1975:719. (G. Adriányi) - AP 1990:1340.