Magyar Katolikus Lexikon > A > Árva vármegye


Árva vármegye: a történelmi Magyarország Galícia, ill. Trencsén, Turóc és Liptó vármegyék által határolt része. - Ter-e 2019 km². Fő folyója az Árva. A 14. sz: alakult, székhelye →Árva vára, majd Alsókubin. A 10-12. sz: az Árva folyó lakatlan, v. igen gyéren lakott vidéke a szlávok halász-vadász ter-e. A 13. sz. elején kezdődött a betelepítés, mert az Árva völgyében, Kubint érintve egy fontos út vitt Lengyo. felé. Ennek védelmére építették 1267 k. Árva várát, mely egyben uradalmi és vm. közp. volt. 1310 u. Csák Máté, 1314-30: Dancs mester birtokolta, aki ispánja is. 1332: 9 faluja ismert, a 16. sz. közepén 80 településéből 6 mezőváros. ~ alispán-jai Árva várának várnagyai, örökös főispánjai 1606-48: a Thurzók. - 1854-60: az önkényuralom Turóc vm-vel egyesítette. 1919: 97 közs-e volt, közülük 4 több mint 2000 lakosú. - Pléb-k a szepesi egyhm-ben: Alsókubin, Alsólipnica, Árvanagyfalu, Árvaváralja, Bezine, Bjelipotok, Bobró, Csimhova, Erdőtka, Felsőzubrica, Habovka, Hizsnyó, Hladovka, Hlebnic, Hrustin, Jablonka, Kriva, Krussetnica, Lieszek, Locka, Malatina, Mutne, Námesztó, Nizsna, Novotti, Oláhdubova, Órabcsa, Oravka, Parasztdubova, Pekelnik, Podvilk, Pucó, Rabcsica, Trsztena, Turdossin, Usztye, Veszele, Zakamenoklin, Zázriva, Zubrohlava. 6 ev. gyül. a dunán-inneni, 3 ref. filia a dunántúli egyhker. része; az izr-knak 4 akv. ker-e volt. - 1920. VI. 4: a trianoni béke (a Lengyo-hoz csatolt Alsó- és Felsőlipnica, Alsó és Felsőzubrica, Bukovinapodszlke, Chizsnye, Harkabuz, Jablonka, Pekelnik, Podvilk, Oravka, Szárnya, 389 km² ter. kivételével) CS-hoz csatolta. 1922. X. 26: a tört. m. vm-k helyett 6 „nagymegyét” alakítottak, ~t a Turócszentmárton elnevezésű és székhelyű közigazg. egységbe sorolták. 1928. VII. 1: a nagymegyék helyett a pozsonyi Tartományi Hivatal közvetlen irányítása alatt álló járásokat szerveztek. 1938. XI. 30: a lengy-cseh-szl. határkiigazítási szerződéssel Hladovka és Szuhahora közs-eket Lengyo-hoz csatolták. 1935. VII. 25: a Szl. Államot 6 megyére, a v. ~t mint alsókubini járást Tátraalja megyébe osztották. 1939. IX: a Lengyo. ellen ném. szövetségesként harcoló szl. hadsereg az ~i falvakat a Szl. Államhoz csatolta. 1945. III. 6: a Szl. Nemz. Tanács kénytelen volt e községekről lemodani, s a háború előtti járásokat és az 1937-es csehszl-lengy. határt állította vissza. 1949. I. 28: Szlovákiában 6 kerületet szerveztek, a v. ~t a zsolnai ker-be osztották. 1960. IV. 9: a közig. átszervezésekor K-, Közép- és Ny-szl. ker-eket szerveztek, a v. ~ alsókubini járásként 1992: is a Ny-szlovákiai ker. része. - Lakói 1784: 72.128, 1828: 90.682, 1869: 82.326, 1880: 81.643, 1890: 84.820, 1900: 84.950, 1910: 78.745, ebből 2000 m., 1518 ném., 59.096 szl.; 69.788 r.k., 6674 ev., 2205 izr. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg az 55., népességileg a 62., népsűrűségét tekintve (1910: 39/km²) az 59. - 1899-1913: kivándorolt 14.646 fő, visszavándorolt 4417 fő, mellyel a 10.231 kivándorlót tekintve a 27. a vm-k között. 88

Kubinyi Miklós: Árva megye. Bp., 1891. - Pallas II:190. - Edelényi 1928:664. - Györffy I:191. (térképpel)