🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Áni
következő 🡲

Áni: romváros Törökországban a Háchurján folyó mellett, Kársztól délkeletre. - Kr. e. a 6. sz: kir. erőd, Kr. e. a 2. sz: gör. istenek főtp-a, ahol az örm. kir-ok és tp-ok krónikáját írták. A Kr. u. 1. sz. közepétől az árságuni kir. ház temetkezési helye, amit 367: a perzsák földúltak. 953: Könyörületes Ásot kir. Örményo. főv-ává tette. 979: Hódító Szembát kir. 100.000 lakosú, 1000 tornyú várossá építette ki. 1046: bizánci uralom alá került. 1064: elfoglalták a szeldzsuk törökök, s ezután váltakozva georgiaiak, kurdok és szeldzsukok uralták. 1239: elpusztították a tatárok, 1319: maradékát földrengés rombolta le. 1878: Töröko-tól az oroszországi örm. kormányzósághoz csatolták, 1921: visszakerült Töröko-hoz. ~ az erdélyi örm-ek származási helye, akik 1046-1239: több hullámban vándoroltak ki. K.D.

Armenia 1899:1-5. sz. (Molnár Antal: Örményo. közélete az első Bagratidák idején); 1905:12. sz. (Gopcsa László: ~, a pákrádumni örm. uralkodóház székvárosa) - Univerzum 1973:5. sz. (Adelsen Charles: ~ a kk. örm. főv.) - Horváth Z. Gy.-Gondos B.: ~, az ősi örm. főváros és magyar vonatkozásai. Bp., 2003. (161 színes fotóval) - Bagi 2003.


Áni: város Örményországban, „az 1001 templom városa”, az egykori örmény állam szimbóluma. – A Kr. u. 7. sz-tól folyamatosan lakott. Legjelentősebb építkezései I. Gágik kir. (ur. 989–1020) alatt történtek, akkor dolgozott itt Tördát mester, aki 989: a konstantinápolyi →Hagia Szophia tp. kupoláját építette újjá. A hagyomány szerint 989–1001: főműve a háromhajós, középkupolás Világosító Szt Gergely-szegyh., amelyet az 1679-i földrengés után félig romosan 1895-ig használtak. Az 1988-i földrengés a még álló falakban is jelentős kárt tett. – A 4 karéjos, középkupolás, kereszt alaprajzú Apostolok tp-ának előképe az ecsmiadzini Hripszime-tp., 1031–66: a →katholikosz székhelye volt. Később mint szerzetesi tp-ot nagyméretű előtérrel (gávit) egészítették ki. A 12. sz. óta romos, de romjai 2001: is láthatók. – Világosító Szt Gergely kisebbik tp-át 994: Ábugámrenc Páhlávuni hg. alapította, a 20. sz. elején még szinte épségben állt. Kör alaprajzú belső és 6 ágú csillag alakú külső tere fölött hengeres kupoláját 6 faloszlop tartja. – I. Gágik szintén Világosító Szt Gergelyről nevezett családi magánegyházának négykaréjos koncepcióját viszont Tördát mester a 350 évvel korábbi Zuárthnoc ppi magánegyházról mintázta (szimbolikus tartalma a mennyei Jeruzsálem), ez azonban 1064: a szeldzsuk támadáskor már összedőlt. – Nevezetesebb tp-ok még: a megsemmisült Báhtágekján-tp., a Megváltó (Ámenáphörgics)-tp., a Pásztorok tp-a (1988: összedőlt), az Áhurján folyó fölötti sziklaperemen épült Szt Gergely nagyobbik tp-a (Honentesz-tp., a 19. sz: még használták), a Szt Hripszime-kpna és ktor, III. Ásot kir. palotatemploma. – Jelentős építményei voltak: a fellegvárban a Bágrábda palota (7–10. sz.) és a Paranof-palota (12–13. sz.) jelentős romjai még állnak, a Szárgisz-palotának csak geometrikus szőnyegmintával díszített homlokzatát sikerült rekonstruálni, 2001: teljesen rommá vált. – A városfalon kívül barlanglakások és kpnák a sziklafalban, a 13. sz: nagy, emeletes, iszlám típusú karavánszeráj (szálláshely) épült. Ezzel kb. egykorú 2 fürdő ismert, előtérrel, oszloppárokkal, fűtőtérrel ill. kupolával. – Az Áhurján folyó erődített kőhídját az 1877–78-i orosz háborúig folyamatosan használták, 2001: csak a hídlábak és a boltozat egy része áll. III. Szömbát (ur. 1020–42) erős, pártázatos városfalai a héjtornyokkal a legutóbbi időkig álltak. Szám L.

Guzsik Tamás: Áni – „az 1001 tp. városa”. (Építészettört. mozaik.) Bp., 1995. Illusztrált kz.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.