Magyar Katolikus Lexikon > A > Ábrány


Ábrány, Ábrahám, Felsőábrány, Bihar vm. (Abram, Ro.): premontrei monostor. - A ninivei monostorkatalógus szerint 1235 e. alapították. Váradhegyfok filiája volt közvetlenül vagy →Monostorpályin keresztül. Alapítója, kegyura, védőszentje ismeretlen. Oklevelek nem említik. 1388, 1397 és 1451: helynévként fordul elő Monostorabran, amely 1451: Csáki Ferenc és a váradhegyfoki prépság birtoka. 1552: a Csákiak 11, az akkor már társaskápt-ná alakult Váradhegyfok 6 telket birtokolt ~ban. 1780-1850: a jászói prépostság a falu egyik birtokosa. - A kis monostor beszédes tanúja a Berettyó bal partján egy román stílusú romos tp. a ref. lelkészség kertjében. Téglából épült, külső hossza 15 m, sztélye a nyolcszög 5 oldalával zárul, D-i falában magasan, közvetlenül a párkány alatt 4, félkörös, külső-belső tölcséres, keskeny lőrésablak. É-i oldalán egyetlen kapu. Ny-i oromfala tagozatos kapuval elválik az oldalfalaktól. Lapos mennyezete 1972: beszakadt állapotban volt. 1900 k. még állt a DNy-i torony, a templomtól 3,9 m-re, külön. Minden jel arra mutat hogy ikertornyos, háromhajós monostortp-ot terveztek, de az építés közbejött esemény, talán a tatárjárás miatt félbemaradt. - Címét viselte: 1722: Wignet Ferenc pozsonyi, 1760: Dellinics György zágrábi knk., 1845: Burghard István, 1881: Szulik József óbecsei plnos, 1890: Magyar János veszprémi knk., 1901: Hován József pásztói, 1908: Miessl Zsigmond gácsfalvi plnos. H.F.

Péterffy 1742.II:276. - LBE:39. - Bunyitay II:404. - Zsigmond-kori oklevéltár I. (1951):5088. - Kovács-Legeza 2002:35.