Magyar Katolikus Lexikon > Ö > ősz


ősz: a mérsékelt égöv alatt a →tél és →nyár közé eső →évszak. Csillagászatilag az É-i féltekén az őszi napéjegyenlőségtől (IX. 22/23.) a téli napfordulóig (XII. 21/22.); a D-i féltekén a tavaszi napéjegyenlőségtől (III. 20/21.) a nyári napfordulóig (VI. 21/22.). Meteorológiailag az É-i féltekén IX. X. XI., a D-i féltekén III, IV. V. hónapok. - Szimbolikus értelemben a férfikor képe. - Ikgr. →hónapképek. - A lit-ban: →kántorböjt. - Jeles napjai a m. néphagyományban: Bertalan (VIII. 24: féregűző, termésvarázsló, ~kezdő nap); Kisasszonynapja (IX. 8: őspogány ~kezdő nap, asszonyi dolog-, főleg fonástiltónap; negyvenesnap, s az ~ ellentétes rámutatónapja); Szentkereszt fölmagasztalása (IX. 14: üresnap a vetésre s Krisztus keresztvitelének képzetkapcsolatával a lábbajok gyógyításának napja); Lambert (IX. 17: a tavasz rámutatónapja); Péter (IX. 18: negyvenes és néhol leányvasárnap); Máté (IX. 21: hete, azaz Szt Mihály kántora üresnap a vetésre, ezért pelyvahétnek is nevezik. Asszonyi dologtiltónap a mosásra és mángorlásra); Mihály (IX. 29: az ~i évnegyed közép-eu. kezdőnapja, gonoszjárónap); Hedvig (X. 1: marhabehajtónap); Leodgár (X. 2: az első lombhullató nap); Dénes (X. 9: a tél rámutatónapja); Assisi Ferenc (X. 10: vetőhét); Kelemen (X. 13: vetőhét); Avilai Teréz (X. 15: szüretkezdő nap); Gál (X. 16: a makkérés kezdő- és a halászat befejezőnapja, a jövő nyár rámutatónapja); Vendel (X. 20: részleges dologtiltó nap az állattenyésztő gazdáknak, délelőtt a világért nem fognak be); Orsolya (X. 21: a káposzta betakarításának kezdő-, a tél rámutatónapja); Kapisztrán János (X. 23: néhol a szobai világítás kezdőnapja); Mór (X. 25: időjárásával a jövő év termésjósló napja); Dömötör (X. 26: a juhászokra Mihály párosnapja); Simon Júdás (X. 28: a tél rámutatónapja); Farkas (X. 31: termőnap a faültetésre); Mindszentek (XI. 1: Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja); Hubert (XI. 3); Márton (XI. 11: a téli évnegyed kezdőnapja, negyvenes nap: karácsony rámutató és a tél ellentétes rámutatónapja; ezért az ~i vetés jó v. rossz termésére is jósol); Erzsébet (XI. 19: a tél v. karácsony rámutatónapja); Boldogasszony bemutatása (XI. 21: asszonyi dologtiltónap, vidékenkint pestisfogadalmi nap is); Alexandriai Katalin (XI. 25: a karácsonyra kizöldülő katalin- v. borbálaág vízbe állításával s a karácsonyig elfogyasztandó piros almába harapással az első férjjósló, andrásoló leánynap). **