Magyar Katolikus Lexikon > Ö > ősszentség


ősszentség: olyan valóság, amelyben legalább hasonló módon benne vannak a szentség jegyei, és amely a hét →szentséggel határozott kapcsolatban áll (éppen ezt fejezi ki az „ős” szó). - Ennek a kapcsolatnak a tisztázása fontos, mert a trienti zsin. szerint az új szöv-nek csak 7 szentsége van (D 844). A viszony tehát elgondolható először úgy, mint →mintaokság, pl. Krisztus és a 7 szentség között. Ő ui. nemcsak alapította a szentségeket, hanem istenemberi alakja szerint formálta őket, hogy tartalmazzák azt a kegyelmet, amelyet jelképeznek (D 849). A szentségekben az isteninek (kegyelem) és az emberinek (külső jel) összekapcsolása Jézus isteni és emberi term-ének a hasonlósága. Egyben ő marad a szentség elsődleges kiszolgáltatója, s a szentség ebből kapja hatását. De amennyiben különbséget kell tenni Krisztus mint az üdvrend alapítója és maga az üdvrend között, annyiban az ~ fogalmát inkább az Egyh-ra alkalmazzuk, s ezzel magyarázzuk az Egyh. viszonyát az üdvösséghez (Isten országa) és a 7 szentséghez. Az Egyh. az ember üdvösségét nemcsak azzal szolgálja, hogy tanítás, vezetés és kultusz által előkészíti Isten kegyelemközlő hatására, hanem azáltal is, hogy maga mint „a láthatatlan kegyelem látható formája (D 882) magát az üdvösséget valóban tartalmazza, hordozza és közli azokkal, akik megfelelő módon benne élnek. Az Egyh-nak a 7 szentséghez való viszonyát mentesíteni kell két egyoldalúságtól. - 1. Az Egyh-at nem szabad úgy tekinteni, mint valami hiv. szervet, amelynek megvan a hatalma, hogy a szentséget jogosan és érvényesen kiszolgáltassa és rendezett használatáról gondoskodjék. Az Egyh-ban levő szentségi valóság az egyes szentségekben értékelődik. Az egyes szentségek az Egyh. kegyelmét adják tovább. Az Egyh. tehát olyan ~, amely a 7 szentségen keresztül éri el tagjait, a hívő embereket. Az Egyh-nak ez a szentségi értelmezése az ÚSz-ben található, hiszen ott az Egyh. úgy szerepel, mint misztérium (főleg az Ef-ben). Benne van azokban a képekben, amelyek szerint az Egyh-ban megtalálható az isteni és emberi elem: Krisztus teste, Krisztus jegyese, Isten háza. A korai atyák az Egyh. ~ jellegére már azzal rámutattak, hogy a Jn 19,34-et, Jézus oldalának megnyitását az Egyh. kegyelmi születésére értelmezték. Ahogy Éva Ádám oldalából lett, úgy az Egyh. Krisztus oldalából. A II. Vat. Zsin. az Egyh-at kifejezetten szentségi mivoltában méltatja (LG 1, 9, 11, 48). - 2. A modernista értelmezés félreértés; eszerint a 7 szentség a tört. folyamán az Egyh. szentségi mivoltának értékeléséből keletkezett volna, nem Krisztus rendelkezéséből. G.F.

LThK X:568.