Magyar Katolikus Lexikon > Ö > örmény művészet


örmény művészet: 1. Építészet. Az urartui előzmények s a mérsékelt hellénista befolyás hatását tükröző, helyi adottságoktól meghatározott örm. kőépítészet legkorábbi egyh. emlékei boltozott csarnokok és elő-ázsiai típusú baz-k voltak. Többnyire gondosan faragott tufa-kváderekből épültek. A tanahati egyhajós tp-hoz patkóíves apszist fűztek, DK-i sarkán négyszögletes →protheszisszel, s D-i oldalával párhuzamos nyitott galériával. A kazchi baz-t (4-5. sz.) T alakú pillérek tagolják 3 hajóra. A hasonló szerkezetű ecsmiadzini baz. helyébe a 7. sz: kereszt alaprajzú centrális szegyh. épült 4 apszissal és kőkupolával. Thalin és Lmbat tp-a háromkaréjos (trikonchosz), 4 oldalán félkörös apszissal (tetrakonchosz) épült a 6. sz. 1. felében Masztara Szt János-tp-a és 624-31: Bagaran Szt Teodor-tp-a. Dvin Szt Gergely-szegyh-a a hosszházas és centrális szerkezetet ötvözte, és kiinduló pontjává vált a két elrendezést négyszöges keretbe foglaló 9-11. sz. ktortp-oknak (Szánáhin, →örmény kolostoregyüttesek) és szegyh-aknak (Áni). A 12-15. sz: a gazdag kereskedő és iparospolgárság építkezései befolyásolták a sziklavárak közelében épült s részben sziklába vájt ktorok tp-ainak stílusát (Szánáhin, Hághbát, Norávánkh, Gegard). A védelmi jelleggel épített ktorokban a tp-okhoz felülvilágítós, egyh. és polg. vegyeshasználatú tereket, több oszlopra támaszkodó kvtárat, sírkamrákat kapcsoltak, amelyek között a kőboltozatos, kupolás, felül nyitott gávit (sámátun) teremtett kapcsolatot. Hagharcin ebédlőtermét 1248: Minász építette, alacsony oszlopokkal kettéosztott terét faszerkezetre emlékeztető tetővilágításos kőkupolák boltozzák. A 15-18. sz. mongol, turkmén, oszmán-török tarolások a gazdag kk. ~ emlékeit is pusztították. - 2. Szobrászat. A sziklás tájba illeszkedő épületegyütteseket lapos faragású ajtó- és ablakkeretezések, Pantokrátor-, Szűz Mária- és szentábrázolások, bibliai jelenetek, állatküzdelmet ábrázoló nemesi címerek, donátorképek díszítik (Achtamar: Szt Kereszt-tp., 915-24; Szánáhin, Szt Gergely-tp., 11-13. sz; Gorávánk). Nagyon jellemzőek a tp-ok körül sokasodó, aprószeres faragású kereszttel, rozettákkal díszített, sztélészerűen formált emlékkövek (chacskar). A fejlett kőkultúráról tanúskodó ~ hatása a 11-13. sz. során többszörösen is kimutatható az eu. építészetben (Pavia, Germini-des-Prés, Feldebrő). - 3. Festészet. A jereváni Matenadaran, az örm. mechitarista szerz-ek velencei, bécsi gyűjt-e, a párizsi Nemz. Kvtár, a British Museum stb. őrzi az örm. miniatúrafestés legszebb, bizánci, kilikiai, arab hatásokat ötvöző emlékeit. Szám L.

Strygowski, J.: Die Baukunst der Armenier und Europa. Wien, 1918. - Dodomiantz, V.: Le rôle des Arméniens dans la Civilisation mondiale. Belgrád, 1938. - Tokarskij, N. M.: Architektura Armenii IV-XIV. v. Jereván, 1961. - Architettura medievale armena. Roma, 1968. - Nersessian, S.: Armenian Art. London, 1977. - Brentjes, B.-Mnazakanjan, S.-Stepanjan, N.: Kunst des Mittelalters in Armenien. Berlin, 1981. - Guzsik Tamás: Kk. örm. szakrális építészet. Bp., 1991. - Örményo. kincsei. Titkok az Ararátról. A Károlyi Palota Kulturális Közp. kiállításának katalógusa. Bp., 2002.