🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ö > ökumené
következő 🡲

ökumené (a gör. oikoumené gé, 'az egész lakott földkerekség' rövid formája): 1. a →hellénizmusban Nagy Sándor (ur. Kr. e. 336-323) birodalma, mely kiterjedt az egész kisázsiai-egyiptomi-perzsa térségre, s végül beolvadt a →római birodalomba. E birod. alapvető változást hozott az ember és társad. környezetét átfogó világképben: a polisz (városállam) áttekinthető rendje helyébe az egyetemesnek tekintett ökumené (oikumené) lépett. A hellén kor emberei voltak első ízben képesek arra, hogy fölfedezzék az emberiség alapvető egységét és a tökéletes emberséget, ilyen értelemben a hellénizmus a reneszánsz →humanizmus előzményének tekinthető. - 2. A keresztények törekvése az egységre →ökumenizmus. Sz.F.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.