Özséb, Vercelli, Eusebius, Szt (Szardínia, 4. sz. eleje-Vercelli, 371. aug. 1.): püspök. - Rómában szentelték pappá. 344 k. Vercelli első pp-e. 355: a milánói zsinaton Liberius p. legátusaként szembeszegült az →ariánusokat támogató Constantius cs-ral (ur. 337-61), sőt rávette a zsinaton részt vevő pp-öket a →niceai hitvallás aláírására. Az ariánusok végül cs. beavatkozással többségbe kerültek, ~et a palesztinai Szkitopoliszba, majd Kappadókiába, végül Felső-Egyiptomba száműzték. 361: Julianus Apostata cs. trónralépésekor térhetett vissza. 362: egy alexandriai zsinaton Atanázzal együtt békét kötött az ariánusokkal. Visszatérve Vercellibe a papságával együtt szerz. fegyelemben élt haláláig. - A száműzetése során viselt sok szenvedése miatt vértanúként tisztelték, bár a szó szoros értelmében nem ontotta a vérét Krisztusért. Ü: 1602-től pp-ké szentelése napja, dec. 15.; 1728-tól dec. 16.; 1969-től aug. 2. **

BS V:263. - SzÉ 1984:464. - NCE V:637.

Özséb, B., Eusebius, OSPPE (Esztergom, 1200 k.-Pilisszentkereszt, 1270. jan. 20.): remete, a →pálosok alapítója. - Az esztergomi káptalani isk-ban tanult. Életrajzírója szerény, hallgatag, komoly fiúnak jellemzi. Sokat imádkozott, böjtölt, elmélkedett, szerette a magányt. Pappá szent., esztergomi knk. Kv-eket írt, vsz. egyhjogi munkákat, „mivel a kánonjog tudományában kiválóan járatos volt”. Vágyódott a remeteségre, amit a tatárdúlás (1241-42) egyelőre hátráltatott. A lelki élet megújítását az engesztelésre és vezeklésre szóló példaadásban kereste. 1246: lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között, és Vancsai István érs. engedélyével Szántó közelében visszavonult a Pilis hegyei közé. Hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a keresztet. ~ nyomán szaporodtak el mindenütt a keresztek a Pilisben. Legendája szerint egy éjjeli látomásában sok apró láng egy fénynyalábbá olvadt össze, amit úgy értelmezett, hogy egyesítenie kell a szétszórtan élő remetéket. 1250: Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti kis magaslaton tp-ot építettek monostorral (Pilisszentkereszt), melyet ~ rövidesen egyesített a Pécs melletti Szt Jakab-hegyi remetékével. Társai ~et választották az első tartományfőnökké. Rómában Aquinói Szt Tamás pártfogásával IV. Orbán p-tól jóváhagyást kaptak, de az →ágostonos regulát az anyagi feltételek hiánya miatt még nem vehették át. Az 1256-i esztergomi zsinaton ~ mint tartfőn. írta alá a zsinati jegyzőkv-et: „Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae”, 'Özséb, Első Remete Szt Pál rendjének provinciális perjele'. IV. Béla kir-tól 1263: pilisi vadászlakát kapták meg a Szentlélek tiszteletére (Pilisszentlélek), III. Endre kir. 1290: Pilisszentlászlón alapított pálos rházat. ~ ezt már nem érte meg. Pilisszentkereszten halt meg, az általa alapított tp-ban temették el. Rendje 1308: kapott végleges jóváhagyást, ekkortól az ágostonos regula szerint éltek. - Ü: nov. 13. **

Gyéressy Ágost: ~ élete. Bp., [1938] - BS V:262. - SzÉ 1984. - Puskely 1994:216.

Özséb   →Euszébiosz

Özséb, Bp., 1996-: plébániai értesítő. - Megj. negyedévente. Szerk. az ifj. Kiadó: Békásmegyeri Boldog Özséb pléb. 88