ügyfél: a polgári jogban az a természetes vagy jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit/amelyet hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. akire/amelyre nézve (tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve) a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. –

Az ~ jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Meghatározott ügyekben a törvény az ~ jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. – A természetes személy ~nek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ~ helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve →ügygondnok kirendelését kéri. – A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban az előbbiekben meghatározottakon túl ~nek minősül, amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz: a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat), a gyermekotthon vezetője; a gyámként kirendelt nevelőszülő; az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. – A hatósági eljárás az ~ kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra, vagy hivatalból indul meg. A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy azonban kérelmét szóban is előterjesztheti. – Az ~nek joga van ahhoz, hogy a közigazgatási eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy  megszünteti az eljárást. – Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ~et a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. V.G.