Őrvidék, Lajtabánság, Nyugatmagyarország (ném. Burgenland, 'várak földje'), 1922. jan. 1.-: a Magyar Királyságnak a →trianoni békében Ausztriának adományozott része. - É-ÉNy-on Alsó-Au., K-en Szl. és Mo., D-en Szlovénia, Ny-on Stájero. határolja. Ter-e 3965 km². A 3-30 km-es földsáv elcsatolásának indoka: a világváros Bécs élelmiszerellátásának biztosítása, ami közlekedési és útviszonyai miatt ma is gazdaságtalan lenne. Az osztr-ok a ter-et a mo-i forr-ak s belső ellentéteik miatt 1919: nem foglalták el, Eduard Beneš javasolta e ter-en egy, az É-i és D-i szlávokat összekötő →szláv korridor létrehozását, mely Mo-ot teljesen az utódállamok gyűrűjébe zárta volna. A korridort főként a szerbek megerősödésétől tartó Olaszo. ellenzése megakadályozta. Az osztr. kormány, mely esélyesként kiharcolta a karintiai, esélytelenként elutasította a teljes ~i népszavazást, 1921. I. 25: „Burgenland-törvényt” hozott, VII. 22: rendelettel szabályozta közigazg-át, érvényben hagyva a m. jogrendszert (7.§), bár még egyetlen falut sem birtokolt. Olasz közvetítésre a levert →királypuccs után a →nyugat-magyarországi fölkelést (a Lajtabánságot) megszüntető X. 13-i →velencei egyezmény alapján az osztr. hadsereg XI. 13-17: megszállta az ~ É-i (a népszavazásra kijelölt ter. kivételével), XI. 25-30: D-i részét. XII. 14-16: a →soproni népszavazáskor (Sopronban 15.343:8277, környékén 3199:3505, össz. 18.542:11.782, azaz 65,16 %-34,84 % arányban) a Mo-hoz tartozásra szavaztak, annak ellenére, hogy az osztr. (és a cseh) propaganda a komm-k visszatértével rémisztgette a Mo-ra szavazókat, s a szavaztatott 9 település 48.191 lakosából 17.391 m., 27.301 ném. volt. - Moson (Wieselburg) vm. 28 közs-ét (annak 8,6 %-át), Sopron (Ödenburg) vm. 104 közs-ét (31,8 %) és Vas (Eisenburg) vm. 195 közs-ét (59,6 %), e vm-k teljes Ny-i sávját 4010 km² ter-tel és 249.849 lakossal Au. bekebelezte, és Alfred Wallheim, az első tartfőn. javaslatára 1922. I. 1-: Burgenlandnak elnevezve (lakossága akarata ellenére, mely inkább csatlakozott volna Alsó-Au-hoz ill. Stájero-hoz) tart-nyá szervezte. 1922: a II. nyugat-magyarországi fölkelés a kedvezőtlen nemzetk. helyzet s a m. kormány elutasítása miatt sikertelen maradt. Az új hatalom első intézkedéseiként minden közs. elöljáróságát föloszlatta, minden helységnevét németesítette, az elcsatolt 326 közs-et 7 járásba osztotta, ezek: 1. Politischer Bezirk Neusiedl am See, a Moson vm. magyaróvári (2 közs.), nezsideri (19) és rajkai járásból (7) össz. 28 községgel; 2. P. B. Oberpullendorf, a Sopron vm. felsőpulyai (35), soproni (16), a Vas vm. kőszegi járásból (13) össz. 64 községgel; 3. P. B. Eisenstadt, a Sopron vm. kismartoni (25), soproni járásból (2) össz. 27 községgel; 4. P. B. Mattersburg, a Sopron vm. nagymartoni (19), soproni járásból (3) össz. 22 községgel; 5. P. B. Oberwart, a Vas vm. felsőőri (60), kőszegi (23), szombathelyi járásból (1) össz. 84 községgel; P. B. Güssing, a Vas vm. németújvári (50), szombathelyi (10), körmendi járásból (3) össz. 63 községgel; P. B. Jennersdorf, a Vas. vm. szentgotthárdi járásból 33 községgel. ~ tart. székhelyévé 1925. X. 19: (az Eisenstadtnak keresztelt) Kismartont tették, mely egyben r.k. ap. kormányzóság lett, Ruszt járási jogú szabad várossal. A határ véglegesítésekor 1923. I. 10: átadták az osztrákoknak a Vas vm. Lovászad községet, visszacsatolták Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes, Pornóapáti községet; az 1922: visszaítélt Rendekért 1923. II. 8: elcserélték Ólmodot (Sopron vm.), III. 10: Rőtfalváért elcserélték Szentpéterfa községet. - 1921. XI: az átvett 377 el. népisk-ból 14 m. tannyelvű 2695 tanulóval, amit 1924/25-re 7 nyilvános és 3 magánisk-ra (760 tanuló) csökkentettek. 1933: a hivatalos iratok nyelve kizárólag ném., az 5 m. többségű közs-ben, Felsőpulyán, Középpulyán, Felsőőrön és Alsóőrön r.k., Őrszigeten ev., Felsőőrön ref. el. isk. létezett, de a 2. o-tól már ném-ül is tanítottak. - Az Anschluss után 1938. III. 13-1945. IV. 25: a Harmadik Birod. része, az ~et fölosztották az alsódunai és a stájer Reichgau között. 1945. IV-1955. VI: szovjet megszállta ter., K-i határán építették ki a →vasfüggöny D-i szakaszát. Az →osztrák államszerződés (7. cikke a m. kisebbséget nem is említette) 1955. V. 15-i megkötése után ürítették ki, X. 14: Au. ENSZ-tagsága és „örökös semlegessége” kihirdetése után megszűnt a mo-i szovjet megszállás indoka is, mely szerint a megszállók utánpótlását csak a megszállt Mo-on keresztül biztosíthatták. A szovjet mo-i továbbmaradásának okozata volt az 1956. X. 23-i provokált tüntetésből kifejlődött forr. és szabharc (s annak leverése), mely után az ~ 1956. XII. 5-ig 111 ezer, 1957: az újabb határzárig kb. 250 ezer m. menekültet fogadott. Az ~ K-i határán a népi demokráciából menekülők elleni, aknazárral, elektromos riasztóval ellátott vasfüggönyt csak 1989: bontották le. -

1960: az ap. adminisztratúrát →kismartoni püspökséggé szervezték. 1981: 266.705 főnyi lakosságának 85 %-a r.k., 15 %-a nemzetiségi (horvát és m.). 1976. VII. 7: a Népcsoporttörvény minden kisebbség jogait elismerte. 1985. IV. 19-20: a Népcsoportok alkotmánya megfogalmazta a kisebbségek kívánságait és javaslatait: anyanyelvhasználat a nevelésben, vallásgyakorlatban, állások betöltésében, közpénzekből való arányos részesedés, kétnyelvű helynévtáblák stb., de ezek többsége 2003: is csak óhaj. ~ érvényes alkotmányát 1981. IX: fogadták el, járási székhelyei Nezsider (1926 óta város), Nagymarton (1926 óta város), Pinkafő (1937 óta város), Felsőőr (1981 óta város), Németújvár (1973 óta város), 53 nagy- és 78 kisközség. - Népessége 1920: össz. 294.849 fő, ebből 221.185 ném., 44.753 horvát, 24,867 m. (8,4%), 4044 egyéb; 1923: össz. 286.179 fő, ebből 226.995 ném., 42.011 horvát, 15.254 m. (5,3%), 1919 egyéb; 1934: össz. 299.447 fő, ebből 241.326 ném., 40.500 horvát, 10.442 m. (3,5%), 7179 egyéb; 1951: össz. 276.136 fő, ebből 239.687 ném., 30.599 horvát, 5251 m. (1,9%), 599 egyéb; 1961: össz. 271.001 fő, ebből 235.491 ném., 28.126 horvát, 5642 m. (2,1%), 1742 egyéb; 1971: össz. 272.119 fő, ebből 241.254 ném., 24.526 horvát, 5673 m. (2,1%), 666 egyéb; 1981: össz. 269.771 fő, ebből 245.369 ném., 18.762 horvát, 4147 m. (1,5%), 1493 egyéb; 1991. V: 1475 m. anyanyelvű és nemzetiségű, 4191 ném-m. otthoni nyelvű (kb. 16.000 fő, becsült adat). 2003: a legnépesebb m. települései Felsőőr és Felsőpulya (1975 óta város). 88

Nagymagyarország 1930. VII-VIII. (Olay Ferenc: Osztrák áfium. Az elszakított Nyugatmo. tankv-ei - rólunk) - Polány István: Nyugatmo. - Végnyugat - közoktatásügyének tört., kül. tek. a népoktatásra. Szombathely, 1936. - Nagy 1937:46. - Szépfalusi 1980. - Éger György: A burgenlandi m-ság tört. Bp., 1991. - Zsiga Tibor: Burgenland vagy Ny-Mo? Felsőőr, 1991.